Lakáskasszák: akár tíz százalék feletti hozam

Szerződésenként havi 20 ezer forintos befizetéssel (évi 240 ezer forint) tudjuk maximalizálni a 30 százalékos állami támogatást, ugyanis ennek felső határa évi 72 ezer forint. A lakáskasszák betéti kamatot is fizetnek, de ez mindössze 0,1-3,0 százalék, így a hozam oroszlánrészét az állami támogatás biztosítja. A magasabb hozam elérésének érdekében minél rövidebb futamidővel éri meg elindítani a szerződésünket, ez a lakáskasszák esetében a kiutalási idővel együtt legalább négy év.

A hozamlehetőségeket az egységes betéti kamatmutató (EBKM) ragadja meg legjobban, amely azt mutatja meg, hogy egy pénzügyi termék, határozott futamidő mellett, a költségek levonásával milyen kamatot biztosít a teljes tőkére vetítve. A lakástakarékok minimum-futamidejével számolva a táblázatban feltüntetett számokkal találkozhatunk. Az EBKM-mutatók közötti eltéréseket elsősorban a költségek (bizonyos szerződések kedvezményes számlanyitási költséggel számolnak) és a betéti kamatok közötti különbségek okozzák, miközben az állami támogatás egységes.

Két fő költségük van a lakástakarék-szerződéseknek: számlanyitáskor jellemzően 1 százalékos költség jelentkezik, ezt a teljes, lejáratkor felvehető összegre, plusz hitelre (vagyis a szerződéses összegre) számítják (akkor is, ha nem veszünk fel hitelt), így egy négyéves, havi 20 ezer forintos szerződés esetében ez körülbelül 30 ezer forint költséget jelent. Meghirdetett akciók keretein belül ezt el is engedhetik a pénztárak.

Ezenkívül átlagosan 150 forint havi számlavezetési díjat kell fizetnünk, valamint 2000–5000 forintot, ha például szerződésmódosítást szeretnénk.
Ha kevésnek találjuk azt a hozzávetőlegesen 1,5 millió forintos megtakarítási összeget, amelyet felvehetünk négy év után, célszerű néhány családtagot, közeli rokont megjelölni kedvezményezettként, és több szerződést indítani. Egy kedvezményezett csak egyszer veheti igénybe az állami támogatást, viszont egy szerződő több szerződést is tarthat, más-más kedvezményezettel.