Lesz-e 300 alatt a forint?

A pénzügyi válság első éveiben a forint lett a legnagyobb mértékben leértékelődő deviza a világon. Részben áldás volt ez a folyamat, amely a hazai vállalatok árversenyképességére kedvezően hatott, részben átok, hiszen az ország devizában súlyosan el volt adósodva.

Általános szakmai vélekedés szerint a forint ma már alulértékelt. Erre utal a külkereskedelmi mérleg óriási többlete és a különböző modellek eredménye is. Ezek közül a legfrissebb még egész visszafogott volt, hiszen az euróhoz képest csak 1,5 százalékos (a dollárhoz képest 7 százalékos) alulértékeltséget mutat az Unicredit szakértőinek becslése. Más modellek 300 körüli, talán kicsit az alatti euróárfolyamot hoznak ki egyensúlyinak.

Ugyanakkor a forint erősödésének van egy jól látható ellenfele: a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris politika irányítójának több oka is van, hogy a forintot gyengén tartsa. A legnyilvánvalóbb szempont az infláció, amelyet a külső környezet folyamatosan hűt, így a 3 százalékos jegybanki céltól messze van. Nem sürgős a jegybanknak a forinterősödés azért sem, mert a devizaadósság jó részétől megszabadult az ország. Ráadásul az MNB örömmel költi el a devizatartalék leváltásakor keletkező árfolyamnyereséget, ami annál nagyobb, minél gyengébb a forint. A jegybank nyíltan felvállalja azt is, hogy a kormány növekedési céljait kívánja támogatni mindaddig, amíg nem zajlanak le azok a reformok, amelyek a potenciális gazdasági növekedést érdemben megemelik a mostani 2 százalékról.

A jegybank tesz is azért, hogy a forint gyenge maradjon. Bár az irányadó rátát már nem csökkenti tovább, de erőteljes üzeneteivel és az önfinanszírozási programjával a hosszabb lejáratokon kialakuló kamatokat is lejjebb szorítja. Sőt a bankok állampapírpiacra terelésével várhatóan a külföldi szereplők kiszorulása is tovább zajlik majd a forintalapú eszközök piacáról, ami szintén a kurzust gyengítheti. Figyelemre méltó az is, hogy a jegybank az e heti kamatdöntés indoklásában általában is a laza monetáris kondíciók mellett érvelt, amit nehéz volt nem úgy érteni, hogy az alacsony kamat mellett a gyenge árfolyamot is céljaival összhangban lévőnek tartja.
A fentiek fényében nem fogadnánk arra, hogy forint-euró árfolyam a következő hónapokban képes lenne visszatérni a 300 alatti tartományba.