Még bírják a magánkasszák

Mától vizsgálja először a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy megvan-e a hazai magán­nyugdíjpénztárakban a megfelelő aktív tagdíjfizetési arány. A jogszabályok szerint a jegybanknak el kell rendelnie a pénztár végelszámolását, ha a megelőző hat hónap átlagában két hónapon át 70 százalék alá süllyed a tagdíjfizetők aránya.

Egyelőre a négy megmaradt kassza közül egyiket sem fenyegeti a kényszerbezárás veszélye, az elmúlt hat hónap mindegyikében elérték ugyanis a szükséges minimális szintet. A legnagyobb hazai nyugdíjpénztár, a 38 ezres tagsággal rendelkező, 138 milliárd forintos vagyont kezelő Horizont már februárra elérte, hogy tagjainak több mint 80 százaléka befizesse az éves tagdíjat. Hasonló volt a helyzet a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál is.

Az MKB és a Szövetség magánnyugdíjpénztárak tagjai közül azonban sokan még mindig havonta fizetnek, és gyakran az utolsó napokra hagyják az átutalást, az MKB-nál így szeptember 28-áig 71,8 százalékos arányt sikerült elérni, és a Szövetségnél is meglett hétfőre a kritikus arány a pénztár Facebook-oldala szerint.

A pénztáraknak a jegybank adatai szerint az idei első fél év végén 59 876 tagjuk volt, az egyéni számlákon lévő megtakarítás pedig megközelítette a 220 milliárd forintot. Ha végelszámolnának egy pénztárat, a tagok átléphetnek egy másikba. Ha nem tesznek így, akkor visszakerülnek az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben a pénzük nagyobbik hányada az államhoz kerül, de a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést megtarthatják. Az idén a rendkívül alacsony infláció miatt az egyenlegek jelentős hányada reálhozamnak számít egyébként, a visszalépők átlagosan a pénzük negyedét kaphatják vissza.

Ha egyelőre megmaradnak is a pénztártak, akkor is lehet, hogy a tagoknak lépniük kell hamarosan, a pénztárak hosszú távú fennmaradása ugyanis egyáltalán nem biztos. A befizetett tagdíjaknak mindössze 2,5 százalékát tudják elvonni a működésükre, emellett ha pozitív a hozam, akkor az inaktív tagoktól is elvonhatják a minimális tagdíj után járó működési költséget. Ez azonban nagyon kevés, hiszen a tagdíjak alacsonyak, évente 2400–12 ezer forint között mozognak, amelyből mindössze 60–300 forint jut a pénztárnak. A kasszák közül ezért most már mind a négy adományokat is kér, hogy finanszírozni tudja a fennmaradását.

A Horizont például közölte a honlapján: éves működése 200 millió forintba kerül, ebből azonban 95 millió még hiányzik. A tagok 83 százaléka fizetett eddig tagdíjat, abból viszont mindössze 5 millió forint működési bevétel származott, emellett 42 százalék fizette be az évente hatezer forintos működési adományt, összesen 100 millió forinttal támogatva az intézményt. A Szövetség valamivel kevesebb, évi ötezer forintos, az MKB pedig magasabb, 12 ezer forintos adományt kér a tagságtól. A Budapest Magánnyugdíjpénztár korábban nem kért adományt, de most már elismeri, a tagdíjakból működésre elvonható pénz nem elegendő a hosszú távú fennmaradáshoz, így adományokat újabban már elfogad, ennek pontos összegét azonban nem határozta meg.