Nem üzlet a kedvezmény

Egyre több alapkezelő fontolgatja, hogy feladja az ehomentességet állampapíralapjainál annak érdekében, hogy rugalmasabban kezelhesse a befektetéseket. Jelenleg még több mint 420 milliárd forintot tartanak hazai befektetők ehomentes befektetési alapokban, november 2-ától azonban a jelenleg 36 milliárd forintot kezelő Budapest Bonitas Plusz likviditási alap már ehózni fog. Azok a befektetők, akik még ebben a hónapban jegyeznek a befektetési jegyekből, megúszhatják a közterhet, aki viszont novemberben vásárol az alapból, már fizetheti a 6 százalékos ehót is.

Nem a Budapest Alapkezelő az első piaci szereplő az elmúlt hetekben, amelyik így döntött. A Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap is csak augusztus 9-ig teljesítette az ehomentesség feltételeit, és az Erste Alapkezelő is úgy döntött korábban, tőke- és hozamvédett pénzpiaci alapjánál feladja a kedvezőbb adózáshoz szükséges kritériumokat.

„Minimális volt már az így elérhető kedvezmény, miközben nagyon szigorú volt a megszorítás a befektetési politikában” – magyarázza ennek az okát Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója. A jogszabályok szerint akkor mentesülhet egy befektetési alap befektetője az eho alól, ha az alap a vagyonának legalább a 80 százalékát valamelyik EGT-tagállam által forintban kibocsátott állampapírba (ez gyakorlatilag magyar állampapírt jelent) fekteti be. A forintos magyar állampapírok hozama azonban egyre alacsonyabb, az egyéves referenciahozam jelenleg 0,56, a hároméves 1,69 százalékos, és a tízéves is 3,3 százalék alatt van. A Budapest Alapkezelő is a hozamcsökkenéssel indokolja az Bonitas Plusz alapnál az ehomentesség feladását. A diszkontkincstárjegyek hozama már annyira alacsony, hogy még az alapkezelői díjat sem fedezi, ezért logikus lépés, hogy a korábbi időszakhoz képest nagyobb arányban szerepeljenek magasabb kamatozású banki betétek az alapok portfóliójában – közölték lapunkkal. Az ügyfelek azonban, úgy vélik, még úgy is több nettó hozamot kaphatnak majd a jövőben, ha 22 százalékra nő az árfolyamnyereség után fizetendő közteher mértéke.

Ezzel a lépéssel persze az alapkezelők a saját zsebüket védik. A pénzpiaci alapoknál már így is szinte minden alapkezelőnek csökkentenie kellett az alapkezelési díjat, hogy pozitív hozamot biztosíthasson a befektetőknek, ez a lemondás pedig szektorszinten több száz millió forintos bevételkiesést eredményezhetett. Vannak persze olyan alapok is, amelyek az ehomentesség fenntartása mellett is képesek magasabb hozamra. A Pioneer például pénzpiaci és rövid kötvényalapja mellett egy óvatos vegyes alapnál is teljesíti a kritériumokat, a Konzervatív Vegyes Alap négyötöde állampapírban van, a maradék vagyont pedig határidős részvénypozíciókban tartják, ez az elmúlt 12 hónapban 6 százalék fölötti hozamot eredményezett, szintén jól teljesítettek az utóbbi időszakban az ehomentes hosszú kötvényalapok.

A pénzpiaci és rövid kötvényalapok viszont ehomentesen leginkább csak akkor érnek el magasabb hozamot, ha magas hozamú lakossági állampapírokat is tartanak. A K&H Alapkezelőnek két ehomentes alapja van, a K&H Állampapír és a K&H Pénzpiaci Plusz. Tavalyi éves jelentése szerint az előbbi akkor 56 milliárd forintos vagyonából 6,2 milliárdot tettek ki a Kamatozó Kincstárjegyek, és 30,3 milliárdot a lakossági kötvények, a Pénzpiaci Plusz alap 40 milliárdos vagyonának is több mint a fele lakossági kötvény volt. Ezek az alapok egyébként azóta több tízmilliárd forintot gyűjtöttek.

Stagnáltak az alapok szeptemberben is

Második hónapja nem nő a hazai befektetési alapok összvagyona, 5642 milliárd forintos szeptember végi állományuk csaknem hajszálra megegyezett a júliusival és az augusztusival – tette közzé a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége. Pedig az alapkezelők 20,9 milliárd forinttal nagyobb értékben értékesítettek befektetési jegyeket szeptemberben, mint amennyit visszaváltottak náluk. E többletet azonban felemésztette a tőzsdei részvények árfolyamzuhanása miatti leértékelődés. A legtöbb tőke az állampapírokba és bankbetétekbe fektető pénzpiaci, valamint az ingatlanalapokba áramlott, ezzel szemben a vegyes és kötvényalapokból távozott. (Cs. K.)