Több a kártyás visszaélés

Csaknem 24 százalékkal, 161,9 millió forintra emelkedett az első negyedévben a fizetési kártyákkal végrehajtott visszaélések értéke Magyarországon, miközben az érintett műveletek száma bő 31 százalékkal, ötezer közelébe nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A kibocsátói oldalon – vagyis a pénzügyi szolgáltatóknál – jelentkező visszaéléseken belül a külföldre irányuló műveletek látványos túlsúlyba kerültek, a csalások értékének 88 százaléka ezekhez kapcsolódik.

Az MNB adatai szerint az előző év azonos időszakához képest jelentősen emelkedett a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, jellemzően internetes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések aránya is, így már az összes csalás 70,1 százaléka és a teljes kár 63,2 százaléka ezekből a visszaélésekből származik. A belföldi bankközi tranzakcióknál is növekedett valamelyest a csalások száma – 479 volt három hónap alatt –, ám a kárérték majd felére, 11 millió forintra csökkent. Az on-us (bankon belüli) műveleteknél viszont mind az érintett műveletek száma, mind az értéke növekedett, utóbbi 8,05 millió forintra, amely nagyjából 20 százalékos emelkedésnek felel meg.

Ami a csalások módszereit illeti, ott szintén a távoli tranzakciók jelentik a fő veszélyt: az internetes, telefonos és postai megrendeléseknél végrehajtott fizetések majdnem 3500 esetben vezettek visszaéléshez csak az első negyedévben, bő 102 millió forint értékben, miközben egy évvel korábban még csak 2374 esetet és 63,7 milliós kárt regisztráltak.

A klasszikusnak számító, elveszett vagy ellopott kártyákkal végrehajtott csalások körében 730 eset történt, szemben az egy évvel korábbi 560-nal, miközben a visszaélésekkel okozott kár 30 százalékkal, 17 millió forintra emelkedett.

A kibocsátói oldalon leírt kár legnagyobb részét viszont változatlanul maguk a kibocsátók – vagyis a pénzügyi szolgáltatók – viselik: az általuk könyvelt, bő 110 milliós kár a teljes leírt mennyiség kétharmada, miközben az ügyfeleknek 18,7 millió, a kereskedőknek pedig 37,3 millió forintnyi kárt kellett állniuk.

Bár a csalások legnagyobb része külföldi műveletekhez kapcsolódik, a magyarországi kártyaforgalomban is vannak még bőven próbálkozások. A közelmúltban több, a lakossági piacon aktív hitelintézet is felhívta a figyelmet egy meglehetősen primitív elven működő csalássorozatra, amely így is többtucatnyi káresetet okozott. A csalók mobiltelefon-társaságok hivatalos ügyintézőinek adták ki magukat, és egy „nyereményjáték” 100 ezer forintot meghaladó, sikeres nyerteseként arra kérték az ügyfelet, hogy töltsön fel egy megadott számhoz tartozó telefonkártyára elektronikusan 10 ezer forint körüli összeget.

A csaknem 25 százalékos bővülés viszont nem túlságosan meglepő a visszaéléseknél: a jegybank adatai szerint az elmúlt években rohamosan nőtt a kártyás vásárlási műveletek száma és aránya, ráadásul az interneten zajló vásárlásoknál is óriási a bővülés. Ezzel együtt a kártyás tranzakciók biztonságára nem lehet panasz, hiszen az évi pár százmillió forintnyi csalás elenyésző a több ezermilliárd forintot kitevő forgalomhoz képest.

Látványos bővülés a vásárlásoknál

Csaknem egyötödével nőtt a bankkártyás vásárlások száma és értéke az első fél évben Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikáiból. A jegybank adatai szerint az itthon kibocsátott kártyákkal 98,04 millió alkalommal hajtottak végre vásárlási tranzakciót 2015 júniusáig, ez 19,05 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a tranzakciók értéke pedig 18,6 százalékkal, 675,14 milliárd forintra emelkedett. Jóval szerényebb mértékben, de emelkedett az egy évvel korábbihoz képest a készpénzfelvételek száma is: a 2,75 millió tranzakció 2,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A készpénzfelvételek értéke viszont közel 8,7 százalékkal, 1711,3 milliárd forintra emelkedett egy év alatt, ami részben az ingyenes készpénzfelvételre vonatkozó szabályozás hatása is lehet.