Fellélegezhetnek a bankok

A bankokat és brókercégeket kedvezően, a Quaestor ügyfeleit pedig egyelőre hátrányosan érinti az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi döntése, vagyis az, hogy megsemmisítették a Quaestor-törvény egyes rendelkezéseit. Ha a kormány továbbra is ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez, alaposan át kell írnia az áprilisban rohamtempóban elfogadott jogszabályt. Erre ígéretet is tettek. A testület szerint alapvetően nem alkotmányellenes, hogy a quaestorosok kártérítést kapjanak, a tisztességes pénzügyi cégek pénzéből azonban a törvényben leírt módon nem fizethetik ki őket.

A pórul járt befektetők eddig csak részleges kártalanítást kaptak, a Befektető-védelmi Alap (Beva) a tőkepiaci törvény alapján fizetett a fiktív kötvények után. A valódi kötvények tulajdonosai azonban nem kaptak kártérítést, és a kártalanítási limit sem a Quaestor-törvényben meghatározott 30 millió forint, hanem 6 millió forint volt, egymillió forint fölött 10 százalékos önrésszel. A 31 ezer ügyfél így nagyjából 86 milliárdhoz jutott hozzá, a Quaestor-alapból azonban további 100 milliárdot reméltek. Ezt a pénzt is a Beva tagjainak kellett volna megelőlegezniük, méghozzá úgy, hogy a Quaestor-alap hitelt vesz fel, amiit a Beva-tag bankok, brókercégek és alapkezelők törlesztettek volna. Az érintettek a kezdettől vitatták, hogy ez jogos lenne, és az AB jórészt helyt adott a kérelmeiknek. Azzal, hogy az állam a szektorra tolta át a kártalanítás megelőlegezését, az AB szerint sérült a pénzügyi cégek tulajdonhoz való joga, még akkor is, ha a törvényben szerepelt, hogy a Quaestor-vagyon felszámolásából befolyó pénzből az alapba fizető vállalkozásokat utólag kártalanítani kell. Magántulajdont el lehet ugyan vonni közérdekből, de csak teljes körű kártalanítás mellett.

Maga a törvény is számolt viszont már azzal, hogy pusztán a Quaestor-birodalom felszámolásából nem jutnak hozzá a pénzükhöz a bankok és a brókercégek, így megengedte az érintetteknek, hogy a társasági adóból vagy a különadóból írják majd le a Quaestor-alapos befizetéseiket. Ennek módját külön törvény szabályozta volna, és az AB szerint nem volt megfelelő garancia arra, hogy a bankok és a brókercégek a pénzüket valóban viszontlátják majd, ezért a magántulajdon korlátozása aránytalan mértékű volt. A testület azt is kifogásolta, hogy a törvény nem adott a Beva-tagoknak kellő felkészülési időt, nem lehetett belőle kiszámítani, mennyit kell egy-egy cégnek befizetnie, és hány éven át rendelhetik el az előlegfizetést, ami megnehezíti az üzleti tervezést a cégek számára.

Az alap legnagyobb befizetője az OTP lett volna, a terhek negyede hárult volna rá. Nem meglepő, hogy a hírre az OTP kurzusa 4 százalékot erősödött a BÉT-en.

Nem érheti hátrány a Buda-Cash károsultjait sem

A pénzügyi cégek mellett a Buda-Cash ügyfelei is nyújtottak be indítványokat az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolták, hogy a Quaestor-kötvényesek sokkal kedvezőbb feltételek mellett jutnak kártalanításhoz, mint más befektetési vállalkozások ügyfelei, esetükben a kártalanítási limit is magasabb, sőt a pénzt is soron kívül megkapják. A Buda-Cash klienseinek viszont meg kell várniuk, amíg a felszámoló végez a pénzügyi eszközök felmérésével – ez a mai napig nem fejeződött be –, és a 20 ezer eurót meghaladó követelésüket is csak hosszas és költséges jogi procedúrát követően kaphatják meg, ha egyáltalán lesz rá fedezet. Az AB is úgy ítélte meg: a jogalkotónak azonos módon kell kezelnie minden hasonló helyzetben lévő károsultat, vagyis lehet a quaestorosoknak többet fizetni, de csak akkor, ha a többi brókercég klienseivel is ugyanúgy járnak el.