Sokba kerül külföldön is az elszámolás

– Számos, az OTP-t is érintő jogszabályi változásról esett szó az elmúlt napokban. Varga Mihály például bejelentette: a bankadóból nem biztos, hogy kedvezményt lehet adni a hitelezést fokozó bankoknak vagy azoknak, amelyek Ukrajnában és Oroszországban veszteséget szenvedtek el. Hogyan érintheti ez az OTP-t?

– Egyelőre nem kommentálnám a kérdést, nem állunk ugyanis kapcsolatban Brüsszellel.

– A hitelközvetítők jutalékának maximálására vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtották. Ennek milyen hatása lehet a hitelezésre?

– A hitelközvetítők nagyon fontos szereplői a hitelezési rendszernek. A hitelintézetek szabályozása dinamikusan haladt előre az elmúlt években, ebből a folyamatból a közvetítők eddig kimaradtak. Az, hogy az ő működési környezetük is szabályozottabbá váljék, minden piaci szereplőnek érdeke, nemzetgazdasági szinten is pozitív lépés.

– Mennyivel csökkentheti ez a hitelek árát?

– Ha az értékesítési költségek csökkennek, az megjelenhet a hitelek költségében is, de a pontos mértékről korai lenne nyilatkozni. Ez attól is függ, az egyes szereplők korábban milyen jutalékokat fizettek ki és számoltak el, és ezen a téren óriási különbségek vannak.

– És arról mi a véleményük, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tőzsdében is fő tulajdonossá kíván válni?

– Az OTP abban érdekelt, hogy a magyar tőzsde fejlődjön, minél likvidebbé váljon, egyre több papírt vezessenek be, és hosszú távon jó legyen a befektetőknek. Minden kezdeményezést, amely ebbe az irányba mutat, örömmel fogadunk.

– Az MKB is tőzsdére kerülhet. Megvásárolnák, vagy végleg letettek már róla?

– Egyedi akvizíciós kérdéseket nem kommentálok.

– Olyan tervek is felröppentek, hogy az önkormányzati számlák a kincstárhoz kerülnének a bankoktól. Ez mennyire érinti rosszul az OTP-t?

– Több mint 1700 önkormányzati számla van a banknál. Ha ez megtörténik, hatással lesz a bevételeinkre, de az önkormányzatok szempontjából nagyobb lesz a változás, az OTP széles körű szolgáltatáspalettáját ugyanis nehéz lesz helyettesíteni.

– A devizahiteles elszámolás súlyos költségeket jelentett az OTP-nek nemcsak Magyarországon, de külföldön is. Mennyibe került ez az idén, és mennyibe kerülhet a jövőben?

– Magyarországon kívül Horvátországban történt egy jogszabály-módosítás, emiatt 6 milliárd forintos nagyságrendben kellett céltartalékot képeznünk. Euróra vagy kunára kell váltanunk az ügyfelek hiteleit, ezzel a horvát svájcifrank-hitelek problémája meg is oldódik. Jóval nagyobb állományunk van Romániában, ahol viszont még nem született a piac egészét érintő szabályozás. A nemzeti banknak azonban volt egy ajánlása, amelyben azt kéri az érintett bankoktól, dolgozzanak ki olyan programokat, amelyekkel segíthetik a svájcifrank-jelzáloghiteles ügyfelek helyzetét. Számos per is folyik a bankok ellen az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, ezért próbáljuk proaktívan kezelni a problémát. Kedvezményt ajánlunk az ügyfeleknek, erre adózás után 25 milliárd forint céltartalékot képeztünk.

– Ukrajnában is vannak devizahiteleseik, ott nem várhatók hasonló lépések?

– Ukrajnában évek óta küzdünk a dollár-jelzáloghitelekkel, az elmúlt évek veszteségeinek egy része ebből adódott. Ott is készült egy javaslat a nemzeti bank és a bankszövetség bevonásával, amely jelentős kedvezményt adna azoknak az ügyfeleknek, akik tavaly még tudták fizetni a hitelüket, az idei hrivnyagyengülést viszont már nem bírták. Ez egy viszonylag kis állományt jelent a mi esetünkben.

– Az ukrán leánycég régóta veszteséges. Nem tervezik a felszámolását vagy az eladását?

– Ha eddig kitartottunk, már nincs okunk arra, hogy feladjuk. A negyedik negyedévet még egy egyszeri tétel ronthatja, mivel a faktoringcégben lévő követelésállományunkat is részletesen áttekintjük. Ha ezen túl leszünk, nagyjából minden akadály elhárul az elől, hogy ismét nyereséges legyen az ukrán leánycégünk, ha a működési környezet legalább kismértékben javulni kezd.