Több lehet a lakossági jelzáloglevél

Komoly növekedés is jöhet a lakossági jelzáloglevelek hazai piacán, miután az új jelzálogbankok egy része feltehetőleg kisbefektetőknek szánt sorozatokat is kibocsát majd.

Az Erste Banknál lapunk érdeklődésére közölték: alapvetően hazai intézményi befektetőknek – biztosítóknak, befektetési alapoknak, nyugdíjpénztáraknak – és bankoknak tervezik értékesíteni a jelzálogleveleket, amelyek között privátbanki vagyonkezelőkre is számít a hitelintézet. Emellett viszont – tették hozzá – természetesen közvetlenül lakossági befektetőknek kínált jelzálogleveleket is terveznek, jellemzően rövidebb futamidővel, fióki és elektronikus csatornákon egyaránt. A K&H-nál ugyanakkor jelenleg nem része az üzleti tervnek lakossági sorozatok kibocsátása.

A bővülés persze kellene is a piacnak: a jegybanki statisztikák szerint a háztartások kezén lévő jelzáloglevél-állomány mindössze 15,2 milliárd forintot tett ki szeptember végén, amely az egy évvel korábbi mennyiségtől majdnem 45 százalékkal elmarad.

Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem haladta meg a 40 milliárd forintot a lakossági állomány, és a jelzáloglevelek súlya az értékpapírban tartott megtakarításokon belül mostanra fokozatosan 0,2 százalékra csökkent. Bár a Magyar Nemzeti Bank által várt, nagyjából 300 milliárd forintnyi új kibocsátásból várhatóan a bankok vásárolnak a legtöbbet, a jelenlegi körülmények között néhány tízmilliárdnyi lakossági sorozat is óriási növekedést tudna előidézni a piacon.

A jelzáloglevél-állomány viszont nemcsak a lakosságnál, hanem teljes egészében is folyamatos csökkenést mutat. Az MNB adatai szerint szeptember végén 1064,5 milliárd forintnyi ilyen értékpapír volt a piacon, ez 12,65 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a három évvel ezelőttinél pedig majdnem egyharmadával kevesebb. A tulajdonosi tortán belül meghatározó szerepet játszanak a pénzügyi intézmények, amelyek 91,5 százalék környéki részesedéssel rendelkeznek a 7 százaléknyi külföldi befektető és nem egész másfél százaléknyi lakossági tulajdonos mellett.

Az MNB jegybanki rendeletben vezette be a közelmúltban a jelzáloghitelfinanszírozás-megfelelési mutatót (JMM), amelyet jövő év októberétől kell alkalmazniuk a piaci szereplőknek. A hazai bankrendszerben ugyanis – érvelt az MNB – a devizahitelek forintosításának hatására a hosszú lejáratú forinteszközök állománya jelentősen emelkedett, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között. Az MNB szerint a JMM bevezetése csökkenti a pénzügyi kockázatot, mivel a bankok számára hosszú értékpapírok kibocsátását írja elő, amelyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon.

A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás több új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Eddig az Erste Bank és a K&H jelentette be, hogy saját jelzálogbankot alapít, s ennek hatására rövid időn belül ötszereplőssé válhat a piac, és jelentősen nőhet a jelzálogbankok által kibocsátott értékpapírok állománya is. A K&H például – korábbi közlése szerint – 50-90 milliárd forintnyi jelzáloglevelet bocsáthat majd ki saját jelzáloghitelei mögé.