Indul a Kárrendezési Alap

Bár nem tudják még, pontosan mennyi pénzt kell majd kifizetnie, január 1-jén megkezdte működését a Kárrendezési Alap, amely a Quaestor és a Hungária kötvényeseinek fizethet majd kártalanítást. A Befektető-védelmi Alap (Beva) egyszer már fizetett a Quaestor-kötvényeseknek 86,6 milliárd forintot a fiktív értékpapírok után 20 ezer eurós limitig, az új alap fennmaradó követeléseket teljesíti majd, bizonyos korlátozásokkal. A maximális kifizetés 30 millió forint lehet, az összegből le kell vonni a 2008 óta elért hozamokat és a Beva-kártalanítást, emellett önrészt is kell vállalniuk a befektetőknek. A quaestoros befektetők mellett a Hungária Értékpapír kötvényes ügyfelei is részesülhetnek a kártalanításból. Ők kevesebb mint ötszázan vannak, és összesen 5,8 milliárd forintnyi kötvényt jegyeztek – mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese. A quaestoros kárigénylők 32 ezren vannak, és ha tavaly már benyújtották a kárigényüket, nem kell újra jelentkezniük az alapnál. Az alaphoz február közepéig lehet még benyújtani kárigényeket, az elbírálás március végéig tart, ezt követően értesítik majd az ügyfeleket. A kliensek dönthetnek: elfogadják az alap ajánlatát – ez kisebb összeg lehet, mint amire eredetileg számítottak –, vagy pereskednek.

A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó ügyfelei kimaradtak a Beva kárrendezéséből, hiszen a cég nem volt

Beva-tag. A körülbelül ötszáz érintett 6-7 milliárd forintot követel a csődbe ment brókercégtől. A kárrendezési alapról szóló törvény alapján a bírósághoz fordulhatnak, és ha az jogosnak ítéli követelésüket, akkor ők is részesülhetnek kártalanításban (ez hónapokig is elhúzódhat). A Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyfelei gyorsabban hozzájuthatnak a pénzükhöz, vagy legalább egy részéhez, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Zrt. ugyanis azt ígérte, még ebben a hónapban megadja a pontos adatokat a Bevának, amelyek alapján megkezdődhet a kártalanítás.

A hatalmas kifizetések miatt a Bevának jócskán meg kellett emelnie a díjait, idén 10 milliárd forintot terveznek beszedni a tagoktól, ez nagyjából a tízszerese a korábbinak (az ügyfélletéteket nem kezelő alapkezelők továbbra is a minimális 500 ezer forintos éves díjat fizetik majd be). A Quaestor és Hungária kötvényeseit kártalanító új alap finanszírozására emellett évente 7 milliárd forintot szedhetnek még be ezen felül, de ezt az adóikból leírhatják majd a befizető cégek. A Kárrendezési Alap a jegybanktól kaphat majd áthidaló kölcsönt, amit 12 éves hitellel vagy kötvénnyel refinanszírozhat.

Az OBA díjai is nőnek valamelyest az idén, összesen 14 milliárd forintnyi befizetésre számít az alap – mondta Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója. Az év közepén a normál díjakban differenciálást vezetnek majd be, attól függően, mennyire kockázatos egy-egy hitelintézet. Egyelőre csak azoktól az OBA-tagoktól szedhetnek több díjat, amelyekkel szemben valamilyen súlyosabb felügyeleti intézkedés folyik.

Ugyancsak január 1-jétől az Equilor Befektetési Zrt.-nél a negyedéves számlavezetési díjak 2500-ról 3 ezer forintra nőttek, a számlakivonatok fizikai előállítása és postai megküldése az eddigi 2500 helyett immár 10 ezer forintba kerül negyedévente – a díjmentes E-Optimum kivételével –, a bizonylatőrzés negyedéves díja pedig 1500-ról 2500 forintra nőtt. (CS. K.)

Ugyancsak január 1-jétől az Equilor Befektetési Zrt.-nél a negyedéves számlavezetési díjak 2500-ról 3 ezer forintra nőttek, a számlakivonatok fizikai előállítása és postai megküldése az eddigi 2500 helyett immár 10 ezer forintba kerül negyedévente – a díjmentes E-Optimum kivételével –, a bizonylatőrzés negyedéves díja pedig 1500-ról 2500 forintra nőtt. (CS. K.)-->