Nincs hozam, nincs befektető sem

Rájárt a rúd tavaly a pénzpiaci alapokra. Az alacsony kamatkörnyezet miatt még a legjobbak is csak 1,3 százalék körüli hozamot értek el. Ez nemcsak a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) 2,75 százalékos éves hozamától marad el, de a vételi jutalékokkal, a kamatadóval és a tranzakciós költségekkel számolva eltünteti a befektetők nyereségét az ilyen konstrukcióknál ajánlott egy éven belüli időtáv esetén.

2013 vége óta folyamatosan csökken a hazai pénzpiaci és likviditási alapokban kezelt vagyon, 2015 végére az 1600 milliárd forint körüli szintről 1300 milliárdra esett vissza. A pénzpiaci alapok havi nettó értékesítési adataiból kiderül: alig volt olyan hónap tavaly, amikor pénz áramlott volna hozzájuk. Az alacsony kamatok miatt a befektetők vagy magasabb hozammal kecsegtető eszközöket kerestek, vagy egyszerűen hagyták a pénzüket a folyószámlájukon, mert nem érte meg azt mozgatni.

A tizenöt legnagyobb klasszikus pénzpiaci alap tavaly év végén összesen mintegy 467 milliárd forintnyi vagyont kezelt (ezek majdnem a teljes piacot lefedik, a vagyon 98 százalékát kezelik). Éves alapon közülük csupán ötnek a vagyona növekedett. A még rövidebb eszközöket tartó likviditási alapok vagyona ennél nagyobb volt. A legnagyobb tizenöt összesen közel 804 milliárd forintot kezelt (ez 97 százaléka a teljes piacnak).

A pénzpiaci alapok között volt olyan is, amelyiknek negatív lett a hozama az elmúlt évben (ebben szerepet játszhattak az alapkezelői költségek is). Azok a konstrukciók már jónak számítottak, amelyeknek az éves hozama egy százalék felett volt. A legjobb három hozamot felmutató alapok közé az Aegon, a Pioneer és a Diófa egy-egy alapja tartozott. A legjobb likviditási alapok (Budapest, K&H és MKB alapok) teljesítménye ennél alacsonyabb volt, de megközelítette az egy százalékot.