Tovább gazdagodtak a gazdagok

Tavaly több mint 10 százalékot nőhetett a privát banki piac, és az idén is hasonló mértékben gyarapodhatnak a legvagyonosabb réteg számlái – állítja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. A körülbelül 48,5 ezer privát banki számlán 2015 végén hozzávetőlegesen 3400 milliárd forintot kezeltek a szolgáltatók, ez év végére pedig a számlák száma elérheti az 50 ezres lélektani határt, miközben az egyenlegek 3800 milliárd forintra növekedhetnek. A vagyon növekedése nem annyira a hozamoknak volt köszönhető tavaly, hiszen a kamatszint alacsony, sokkal nagyobb szerepet játszott a volumen növekedésében az új pénzek beáramlása. Ez a tendencia Karagich szerint az idén is megmarad.

Méretét tekintve a vezető privát bank várhatóan továbbra is az OTP marad, a jelenleg negyedik Erste azonban feljöhet a második helyre a Citi lakossági üzletágának megvásárlásával. A Citi ugyanis tavaly félévkor 220 milliárd forintot kezelt 9500 ügyfélszámlán, igaz, ezek egy része úgynevezett Citigold ügyfélhez tartozott, akik a legtöbb pénzügyi cégnél prémiumkategóriás, nem pedig privát banki ügyfélnek számítanak. A kisebb, úgynevezett butikszolgáltatók (ilyenek például a Concorde Értékpapír, a Concorde Alapkezelő, az Equilor vagy az SPB) számára komoly kihívást jelent, hogy a tavalyi brókerbotrányok miatt az idén a korábbi sokszorosára nő a Befektető-védelmi Alapba (Beva) kötelezően fizetendő díj.

„Lesznek olyan szolgáltatók, amelyeknél a következő négy év működési profitját teljesen elviheti a Quaestor-károsultak megsegítése” – mondja Karagich, aki szerint óriási hiba volt ilyen nagy mértékben a becsületes cégekre hárítani a kártalanítási költségeket. Emiatt nem kizárt, hogy egyes cégek a működésük egy részét külföldre helyezhetik át. A rugalmas, jó minőségű szolgáltatást nyújtó kisebb privát banki szolgáltatók mindemellett képesek lehetnek kompenzálni a megnövekvő díjakból fakadó hátrányt.

Az ügyfélkörben tovább nyílhat az olló azok között, akiknek folyamatosan gyarapodik a vagyonuk, és azok között, akik egy régebben megszerzett vagyont fektetnek be. Előbbinek a magját egy rohamosan gyarapodó, az állami pályázatokon is gyakran sikeres vállalkozói réteg adja. A frissen szerzett vagyonok külföldre „menekítése” egyre kevésbé jellemző a vagyongyarapítók körében, a kedvező adókörnyezet, a nyelvtudás hiánya, a hazai szolgáltatók jó színvonala miatt a korábbi évekhez képest kevesebben fontolják meg ezt a lehetőséget. Az intenzíven gazdagodó, sikeres hazai vállalkozói kör sem használja már a külföldi számlalehetőségeket vagyona tisztítására, ők ugyanis jellemzően jogilag törvényes úton gyarapodnak.

A stabilitás megtakarítási számla (SMSZ) szolgáltatással is várhatóan már csak kevés pénzt mosnak tisztára az idén. Az SMSZ-szabályok tavaly félévkor változtak meg még kedvezőbbre úgy, hogy egy év alatt legalizálhatja bárki a megtakarításait mindössze 10 százalékos adóteher mellett. Ez a lehetőség az idén júliusig áll fenn, de azok a vagyonos állampolgárok, akik élni akartak vele, valószínűleg már tavaly nyáron megtették ezt. A tavalyi harmadik negyedévben ennek köszönhetően meg is ugrott a számlák száma, 169 ügyfél helyezett el 11,2 milliárd forintot ilyen konstrukciókban, ami nagyjából kétszerese az előző negyedévinek.