Vérfürdő a világ tőzsdéin

Bár a hét korrekciós hangulatban indult, és több szakértő foglalt állást egy 5-8 százalékos részvénypiaci felpattanás szükségessége mellett, ebből nem lett semmi. Az emelkedési próbálkozást már kedden nap közben letörölték, és tegnap újult erővel tombolt a medve a piacokon. A vezető amerikai indexek 2,8 százalékos mínuszban álltak lapzártánkkor, az S&P 500 pedig az augusztusi pánikmélypont alá hanyatlott. Az 1850 pontos szint elesésével már különösen nehéz lenne az emelkedés mellett érvelni, a kereskedők többségének nagyjából ez a szint a vízválasztó a bika és a medvepiac között. Az idei évkezdet így egyre horrorisztikusabban fest: az S&P 500 és a Dow tízszázalékos, a Nasdaq Composite index pedig 13 százalékos mínuszba került, ilyen rossz évkezdetre még soha nem volt példa.

A nyugat-európai piacok még rosszabbul állnak, aminek a hátterében az áll, hogy az itteni vállalatok árbevételén belül nagyobb az export aránya, és a feltörekvő piacok, különösen Kína lassulásán ők többet veszíthetnek. Nem mellékesen európai részvényben voltak inkább felülsúlyozva az alapok, vagyis ebből kell nagyobb mennyiséget leépíteni, amikor pénzkivonás történik. Ennek tudható be, hogy a DAX idén 13, a francia CAC-40 12 százalékot esett, az olasz tőzsde pedig 16,5 százalékkal került lejjebb.

Prága 10,5, Varsó 10, a rubelben jegyzett moszkvai RTS részvényindex 17 százalékot esett az év eleje óta, Budapest az elmúlt pár nap elgyengülése ellenére még mindig a nyugalom szigete idei 5 százalékos mínuszával.

Tegnap ráadásul friss adatok láttak napvilágot az alapok pénzáramlásáról. A feltörekvő piaci alapokból 735 milliárd dollár távozott 2015-ben, magasabb a korábban prognosztizáltnál, és jócskán meghaladva a 2014-es 111 milliárd dollárt. Az IIF szerdán publikált jelentése szerint 2016-ban további 448 milliárd dollár pénzkivonásra lehet számítani ezekről a piacokról.

A mostani esésben leginkább az a furcsa, hogy csak fél napokra tudnak emelkedésbe váltani a részvénypiacok, nincs érdemi korrekció. Ez többeket az 1937–38-as tőzsdei esésre emlékeztet, amikor a nagy gazdasági válság még élénken élt a befektetők emlékezetében, és senki nem mert az esésbe belevenni. Az amerikai részvényárfolyamok így folyamatosan estek, és egy év alatt lefeleződött az értékük. Erre a párhuzamra hívta fel a figyelmet blogjában Zsiday Viktor, a Plotinus Nyrt. elnöke is, de rámutatott az elmúlt időszak gyors árfolyamesésének egy másik hátulütőjére. Emiatt ugyanis számos vállalkozás, bányacégek, nyersanyag-kereskedők, sőt egész országok vannak effektíve csődben. Ideig-óráig életképesnek, működőképesnek tudják magukat álcázni, de ekkora és ilyen gyors összeomlás után, amely történelmi mértékkel mérve is extrém kiemelkedő, kizárt dolog, hogy a szereplők nagy része tudná kezelni a helyzetet. Szerinte már nem sok idő lehet hátra, hogy kiderüljön, melyik ország vagy vállalat „dobja be a törülközőt”.

Mélyponton a rubel

A legnehezebb helyzetben az olajexportőrök és az olaj- és nyersanyagkapcsolt cégek vannak. Az amerikai WTI 24 százalékot, a Brent pedig 26,5 százalékot zuhant az évből eddig eltelt szűk három hét alatt, és az aranyat és az ezüstöt leszámítva a többi árupiaci termék is csúnya képet mutat. Nem véletlen, hogy tegnap az orosz rubel 4 százalékot gyengült: az idei költségvetés tervezésénél 50 dolláros átlagos olajárral számoltak, ám ez mostanra a felére esett. A Brent 27,6 dollárnál járt tegnap este, az orosz Ural olajtípusért pedig ennél 2-3 dollárral kevesebbet kellett adni.