Bár a hét korrekciós hangulatban indult, és több szakértő foglalt állást egy 5-8 százalékos részvénypiaci felpattanás szükségessége mellett, ebből nem lett semmi. Az emelkedési próbálkozást már kedden nap közben letörölték, és tegnap újult erővel tombolt a medve a piacokon. A vezető amerikai indexek 2,8 százalékos mínuszban álltak lapzártánkkor, az S&P 500 pedig az augusztusi pánikmélypont alá hanyatlott. Az 1850 pontos szint elesésével már különösen nehéz lenne az emelkedés mellett érvelni, a kereskedők többségének nagyjából ez a szint a vízválasztó a bika és a medvepiac között. Az idei évkezdet így egyre horrorisztikusabban fest: az S&P 500 és a Dow tízszázalékos, a Nasdaq Composite index pedig 13 százalékos mínuszba került, ilyen rossz évkezdetre még soha nem volt példa.
A nyugat-európai piacok még rosszabbul állnak, aminek a hátterében az áll, hogy az itteni vállalatok árbevételén belül nagyobb az export aránya, és a feltörekvő piacok, különösen Kína lassulásán ők többet veszíthetnek. Nem mellékesen európai részvényben voltak inkább felülsúlyozva az alapok, vagyis ebből kell nagyobb mennyiséget leépíteni, amikor pénzkivonás történik. Ennek tudható be, hogy a DAX idén 13, a francia CAC-40 12 százalékot esett, az olasz tőzsde pedig 16,5 százalékkal került lejjebb.
Prága 10,5, Varsó 10, a rubelben jegyzett moszkvai RTS részvényindex 17 százalékot esett az év eleje óta, Budapest az elmúlt pár nap elgyengülése ellenére még mindig a nyugalom szigete idei 5 százalékos mínuszával.
Tegnap ráadásul friss adatok láttak napvilágot az alapok pénzáramlásáról. A feltörekvő piaci alapokból 735 milliárd dollár távozott 2015-ben, magasabb a korábban prognosztizáltnál, és jócskán meghaladva a 2014-es 111 milliárd dollárt. Az IIF szerdán publikált jelentése szerint 2016-ban további 448 milliárd dollár pénzkivonásra lehet számítani ezekről a piacokról.
A mostani esésben leginkább az a furcsa, hogy csak fél napokra tudnak emelkedésbe váltani a részvénypiacok, nincs érdemi korrekció. Ez többeket az 1937–38-as tőzsdei esésre emlékeztet, amikor a nagy gazdasági válság még élénken élt a befektetők emlékezetében, és senki nem mert az esésbe belevenni. Az amerikai részvényárfolyamok így folyamatosan estek, és egy év alatt lefeleződött az értékük. Erre a párhuzamra hívta fel a figyelmet blogjában Zsiday Viktor, a Plotinus Nyrt. elnöke is, de rámutatott az elmúlt időszak gyors árfolyamesésének egy másik hátulütőjére. Emiatt ugyanis számos vállalkozás, bányacégek, nyersanyag-kereskedők, sőt egész országok vannak effektíve csődben. Ideig-óráig életképesnek, működőképesnek tudják magukat álcázni, de ekkora és ilyen gyors összeomlás után, amely történelmi mértékkel mérve is extrém kiemelkedő, kizárt dolog, hogy a szereplők nagy része tudná kezelni a helyzetet. Szerinte már nem sok idő lehet hátra, hogy kiderüljön, melyik ország vagy vállalat „dobja be a törülközőt”.
Mélyponton a rubel
A legnehezebb helyzetben az olajexportőrök és az olaj- és nyersanyagkapcsolt cégek vannak. Az amerikai WTI 24 százalékot, a Brent pedig 26,5 százalékot zuhant az évből eddig eltelt szűk három hét alatt, és az aranyat és az ezüstöt leszámítva a többi árupiaci termék is csúnya képet mutat. Nem véletlen, hogy tegnap az orosz rubel 4 százalékot gyengült: az idei költségvetés tervezésénél 50 dolláros átlagos olajárral számoltak, ám ez mostanra a felére esett. A Brent 27,6 dollárnál járt tegnap este, az orosz Ural olajtípusért pedig ennél 2-3 dollárral kevesebbet kellett adni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.