Apadnak a tartozások

Tízéves mélypontra süllyedt tavaly év végére a vállalati hitelek volumene a jegybank adatai szerint. 2015 végén csupán 5937,3 milliárd forintnyi kölcsön volt a vállalkozásoknál, ez 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legtöbb gazdasági ágazat inkább törleszti a hiteleit, vagy az anyacégétől kér kölcsönt, mint hogy új bankhitelt vegyen fel.

Negatív fordulat következett be a növekedési hitelprogram (NHP) fő kedvezményezettjének számító agrárcégek finanszírozásában. A bankoknál több mint 5, a takarékoknál pedig csaknem 10 százalékkal csökkent a mezőgazdasági cégek hiteleinek az állománya. A hitelképes agrárcégek egyrészt a hosszabb távú, másrészt a rugalmasabb konstrukciókat keresik, ennek egyik jele, hogy a rövid lejáratú hitelek volumene folyamatosan csökken, a hosszú távúaké viszont csekély mértékben ugyan, de növekszik, és a folyószámlahiteleké is emelkedik.

Gyors ütemben fogynak az ingatlanos cégek hitelei, aminek a fő oka az lehet, hogy a régi rossz projekthiteleket folyamatosan építik le a bankok, eközben új projekteket óvatosan finanszíroznak. Az öt éve még 2000 milliárd forint fölötti állomány így mostanra 1300 milliárd forint környékére esett. Hasonló oka lehet annak is, hogy az építőipari hitelezés is kilencéves mélypontra került, a néhány évvel ezelőtt még 600 milliárd forintos állomány mostanra alig a felére zsugorodott.

A kiskereskedőknek sem kell már annyi hitel, mint az elmúlt években. A szektor hitelállománya 2014-ben még növekedett, tavaly viszont már csökkent. Ebben szerepet játszhattak a kormányzat kereskedőket sújtó intézkedései is, a vasárnapi boltbezárás vagy a plázastop is, ami miatt maga az ágazat is óvatosabban vág bele új beruházásokba. A kereskedelmi cégek hiteleinek állománya az 1000 milliárd forintot is alig éri el.

A feldolgozóiparban is megtorpant a hitelezés növekedése. Ennek legfőbb oka, hogy a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar és gyógyszergyártás alszektor hitelállománya 18,5 százalékkal visszaesett. Az exportra dolgozó nagy vegyipari cégeknek egyébként főleg devizahiteleik vannak, ezek volumene csökkent tavaly sokat. A vegyipari cégek hiteltörlesztését az sem tudta kompenzálni, hogy a gépipari vállalkozások egyre több banki finanszírozást igényelnek. A gépipari cégeknél is a devizahitelek dominálnak, hiszen ezek a gyártók – köztük az autógyárak – is nagyrészt exportra dolgoznak. Tavaly nagyjából 15 százalékkal nőtt a hiteleik volumene, és elérte a 190 milliárd forintot, vagyis lassan – legalábbis forintban számolva – ismét a válság előtti szinten áll. A feldolgozóipar nagy alszektorai közül az élelmiszer-ipari cégek hitelállományának növekedése megállt tavaly, a könnyűipari cégeké pedig stagnált.

A többi ágazatra is jellemzőbb volt tavaly a törlesztés, mint a hitelfelvétel. A logisztikai cégek hitelállománya eléggé hektikusan alakult az év során, az év elején visszaesett, majd ismét nőni kezdett, összességében véve viszont mintegy 10 százalékkal esett. Jól látszik, hogy a bankok a válság óta nem szívesen hitelezik a vendéglátóhelyeket és a szállodákat, az ilyen cégek hitelállománya már évek óta folyamatosan csökken, tavaly is 12 százalékkal zsugorodott. Vannak azonban még a hoteleknél is nagyobb törlesztők. A vízközműcégek a hiteleik felét, az IT-cégek pedig több mint az egyharmadát fizették tavaly vissza, a legtöbb kölcsöntől azonban a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozások szabadultak meg, ezek hitelállománya ugyanis csaknem a felére csökkent 2015-ben.