Kevesebb hitelből oldanák meg fejlesztéseiket a cégek

Csökken a hazai vállalatok beruházási kedve: 2015 őszén a következő egy évben fejlesztést tervező cégek aránya 61,7 százalkot ért el, amely 11,7 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbi aránytól – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank MFB-Indikátor című vállalati felméréséből. Figyelemre méltó emellett, hogy a 2014. tavaszi csúcshoz képest megfeleződött – 63,2-ről 28,5 százalékra olvadt – a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya.

A felmérés eredményei szerint az előző 12 hónapban tervezett és végrehajtott fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatók a felmérést követő egy évben is, a medián 10 millió forintot ért el. Vállalatméret alapján viszont némi eltolódás figyelhető meg: a mikro- és a kisvállalkozások között az előző 12 hónapban végzett fejlesztésekhez képest emelkedett a következő egy évben tervezett beruházások nagysága a mediánérték alapján (2,9, illetve 22,5 millió forint), ugyanakkor a közép- és nagyvállalatok között 62, illetve 210 millió forintra csökkent ez az összeg, azaz a beruházásokon belül eltolódhat valamelyest a hangsúly a nagyobb vállalatok felől a kisebb cégek irányába. A tervezett beruházások összetétele az elmúlt másfél évben nem változott: vállalkozások kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a következő 12 hónapban, a jelzett szándék lényegében nem változott a 2014. őszi felmérés óta.

A magyarországi vállalkozások 2015 őszén a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második, harmadik helyen a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), és a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését viszont csak a negyedik helyre sorolták a cégek.

Elmaradtak a tervtől

A magyarországi vállalatok beruházási aktivitása kismértékben elmaradt a tervezettől: a cégek 13,5 százaléka a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3 százaléka a megcélzottal megegyező volumenben, 26 százaléka viszont a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre fejlesztést a felmérést megelőző egy év során. Az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások összegének mediánja 10, illetve 7 millió forintot ért el. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak jelen.

A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolta elsősorban a fejlesztéseket 2015 őszén. A legnagyobb beruházási korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, amelyet a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, a harmadik helyen álló beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest.

Ami pedig a beruházások finanszírozását illeti: külső forrás bevonásával elsősorban az ingatlanvásárlásoknál, építéseknél számolnak a cégek jelentős mértékben – az önerő mértéke itt átlagosan 47,8 százalékos –, míg az informatikai fejlesztéseket, az oktatást, képzést, készségfejlesztést elsősorban – a beruházási összeg 70 százalék feletti arányában – saját erőből próbálják megoldani a vállalatok. Figyelemre méltó, hogy 2014 őszéhez képest jelentősen visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitelösszeg nagysága: a medián 80-ról 28 millió forintra süllyedt.