Biztosítással is lehet jól befektetni

Az egyszeri díjas unit-linked biztosítások – sok rendszeres díjas életbiztosítással ellentétben – befektetésként is gyakran megállják a helyüket, fő előnyük a versenytársaikkal szemben a kedvező adózás: három év után 15 százalékos kamatadó helyett 7,5 százalékot, 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) helyett 3 százalékot kell kifizetnünk, ha visszavásárolunk, öt év után pedig – a tartós befektetési számlához (tbsz) hasonlóan – adómentesen juthatunk hozzá a pénzünkhöz. Nagy előnye ezeknek a termékeknek továbbá, hogy részleges visszavásárlásnál is megmarad az adómentességi periódus, valamint a ciklus számítása a technikai kezdetet követően megindul, nem kell várnunk arra, hogy a gyűjtőév leteljen, így egy egyszeri díjas életbiztosítás likvidebb is lehet, mint egy tbsz.

Az ilyen termékek, bár jellemzően drágábbak, mint a tbsz-számlák, közel sem érik el a rendszeres biztosítások költségszintjét. Három lényeges költségeleme van egy egyszeri díjas unit-linkednek: az egyszeri díj befizetésekor kifizetendő díj (vagy némely esetben több éven keresztül levont kezdeti költség), az alapkezelés költsége (amely jellemzően változik annak fejében, hogy milyen eszközalapokba fektetünk), valamint (esetenként) a visszavásárlás költsége. Utóbbi főleg abban az esetben lehet jelentős, ha vonatkozik visszavásárlási táblázat is a termékre, mivel – bár sok esetben ezek három év után már érvényüket vesztik – az első évben akár 15 százalékos visszavásárlási költséggel is találkozhatunk. A konkrét költségekről a legjobb iránymutatást a tkm-mutatók adják, amelyek a társaságok által sokszor fel nem tüntetett, az eszközalapok mögött álló instrumentumok kezelési költségeit is tartalmazzák.

Ilyen mutató egy tbsz-nél nem áll rendelkezésünkre, holott hasonló, némely esetben komoly terhet jelentő mögöttes költségek itt is előfordulhatnak. Az egyszeri díjas életbiztosítások emellett jellemzően még kedvezőbb költségekkel kezelik az első befizetés után a számlára helyezett (eseti) befizetéseket, ezért sok esetben megéri egy ilyen biztosítást minimumdíjjal elindítani, majd eseti befizetést rátenni.

A számos előny ellenére egyre népszerűtlenebbek az egyszeri díjas életbiztosítások, tavaly az egyszeri díjas termékekből származó díjbevétel 12 százalékkal zsugorodott éves alapon. Nem segíti a termék népszerűsítését az sem, hogy a biztosításokat értékesítő ügynökök körében az egyszeri díjas életbiztosítások pont a kedvező paramétereik miatt kevésbé kedveltek, az alacsonyabb költségek ugyanis jellemzően alacsonyabb jutalékot jelentenek, így az értékesítők kevésbé motiváltak az ilyen termékek értékesítésében.