Levegőhöz jutnak a megtépázott devizák

A nyersanyagdevizák tipikus példája volt az év elején az orosz rubel, amely történelmi mélypontra is zuhant a dollárral szemben az olajár beszakadásának következtében. (Persze az orosz gazdaság más sebből is vérzik, az ukránokkal való konfliktus régebb óta rányomja a bélyegét a rubel árfolyamára is.) A januári 85,93-os csúcs után viszont mostanra 67,74-ig esett a dollár-rubel jegyzés, vagyis több mint húsz százalékkal erősödött az orosz deviza két hónap alatt. Az egy évvel ezelőttinél még így is majdnem 14 százalékkal gyengébb a rubel, de láthatóan enyhült rajta a nyomás. Hasonló tapasztalható a többi nyersanyagdeviza esetében is: a kanadai dollár 5,4 százalékkal erősödött az utóbbi egy hónapban, az ausztrál deviza pedig 6,3 százalékos szárnyalást mutatott az amerikai dollárral szemben. Ezzel egyébként az említett devizák már 4-6 százalékkal állnak erősebben, mint 2015 végén, vagyis valóban elmondható, hogy visszanyerték év eleji bukásukat.

A fentiek elvileg azt is jelenthetnék, hogy csak átmeneti volt a megingás a piacokon az év elején, az elemzők azonban továbbra is óvatosak. A napokban például a Credit Agricole szakemberei hangsúlyozták legfrissebb elemzésükben, hogy az olajárkilátások közép- és hosszú távon továbbra is nyomottak, így nem lehet számítani a nyersanyagdevizák további visszapattanására. Konkrétan a kanadai dollár és a norvég korona esetében rontották prognózisukat a francia bank elemzői. Ugyanígy az ausztrál dollár esetében is inkább negatívnak ítélik a kilátásokat, mivel a kínai gazdaság várhatóan folytatódó lassulása szerintük további kamatcsökkentésre késztetheti az ausztrál jegybankot, ami rontja a deviza kilátásait. Hasonló lehet a helyzet az új-zélandi dollár esetében, ahol már meglepetésre végrehajtottak egy 25 bázispontos kamatvágást a márciusi ülésen.

A Bank of America-Merrill Lynch legfrissebb elemzése arra figyelmeztet, hogy elsősorban a gyenge növekedési kilátásokkal rendelkező nyersanyag-exportáló országok devizáival érdemes vigyázni. Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint jobb kivárni addig, amíg a globális és elsősorban az amerikai növekedési kilátások tisztázódnak, és a felhők eloszlanak. Addig pedig érdemes a feldolgozóiparnak kitett országok devizáit előnyben részesíteni, ilyen lehet például Mexikó vagy Kelet-Közép-Európa több országa is.

A Citibank szakemberei optimistábbak, ők azt hangsúlyozzák, hogy a nyersanyagexportőrök alulteljesítése nem most kezdődött, az utóbbi négy évben a kínai gazdaság lassulásától való félelem miatt alulteljesítettek ezeknek az országoknak a devizái a piacon. Mostanra ugyan nem oszlottak el teljesen a kínai hard landinggel kapcsolatos félelmek, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy kezelhető lesz a gazdaság lassulása.