Gazdagabbak lettek a magyarok

Tavaly is szép ütemben gazdagodott a hazai lakosság, egy átlagos család már csaknem 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkezett a jegybank adatai szerint, ehhez kevesebb mint 2 millió forintnyi tartozás társult. Tavaly év végére ugyanis a háztartások már 40 ezer milliárd forintnál is több pénzügyi vagyonnal rendelkeztek, ez 7,7 százalékos növekedés 2014 végéhez képest. A nettó – vagyis hitelekkel és más kötelezettségekkel csökkentett – vagyon még nagyobb mértékben, több mint 13 százalékkal nőtt, 32 314 milliárd volt az év végén.

Rekord mennyiségű készpénz volt a lakosságnál, több mint 3750 milliárd forintnyi. Sokan döntöttek úgy, hogy a forintjukat valutára váltják, hátha az árfolyamon nagyobb nyereség keletkezik, mint az alacsony forintkamatokon. A deviza készpénzállomány 2015-ben megkétszereződött, és az év végére meghaladta a 300 milliárd forintot. A külföldi megtakarítások népszerűségét jól jelzi az is, hogy a forintbetétek állománya kicsivel 6 ezer milliárd forint fölött stagnált, a devizabetéteké viszont körülbelül 10 százalékkal emelkedett, és átlépte az ezer milliárd forintos lélektani határt.

Az értékpapírok közül az állampapírokból vásárolt a lakosság a legtöbbet, a rövid lejáratúak (ezek között van a Kamatozó Kincstárjegy, a Féléves Kincstárjegy és a Kincstári Takarékjegy) volumene a másfélszeresére nőtt, 2 ezer milliárd forint fölé került. A hosszú lejáratú állampapírok állománya csak szerényebb mértékben, 16,8 százalékkal nőtt, de szintén történelmi csúcsra jutott. A külföldi kötvényeket is sokan keresték, ezek állománya 33 százalékkal emelkedett tavaly. A lakosságnál lévő hazai befektetési alapok állomány tavaly 3900 milliárd forint körül stagnált, a külföldi alapokat viszont egyre többen veszik, ezek volumene 20 százalékkal nőtt. A biztosítók és a nyugdíjpénztárak viszont csak mérsékelt sikert értek el a vagyongyűjtésben, az életbiztosításokba csupán 36,8, a nyugdíjkasszákba 52,6 milliárd forintnyi friss pénzt áramlott, az életbiztosítási díjtartalékok így valamivel 1800 milliárd, a pénztári tartalékok pedig 1440 milliárd forint fölött álltak az év végén.

A háztartások kötelezettségei az elszámolásnak és a folyamatos nettó törlesztésnek köszönhetően több mint 11 százalékot csökkentek tavaly, az év végén már alig haladták meg a 8 ezer milliárd forintot, ami nyolcéves mélypontnak felel meg. A kötelezettségekből 7261 milliárd forintot tettek ki a hitelek.

A vállalatok pénzügyi vagyona is nőtt tavaly, az év végén a történelmi csúcsnak számító 55 ezer milliárd forint fölötti szinten volt. A cégek is egyre több készpénzt használnak, az év végén csaknem 700 milliárd forintnyival rendelkeztek. Rekord mennyiségű betétet is tartottak a számláikon, forintból 4320 milliárd, devizából csaknem 1700 milliárd forintnyit. A hitelprogramok ellenére a vállalkozások finanszírozásában egyre kevésbé vesz részt a hazai bankrendszer. A cégek tavaly összesen 29 658,1 milliárd forintnyi hitellel rendelkeztek, ez 4 százalékos növekedést jelent éves összevetésben.

Csakhogy a hazai banki forinthitelek mennyisége tavaly csaknem 8, a devizahiteleké pedig 11 százalékkal csökkent. A vállalkozások szívesebben vesznek fel kölcsönt nem pénzügyi vállalatoktól vagy külföldről. A külföldről jövő devizahitelek volumene például 16,6 százalékkal 9829 milliárd forintra emelkedett tavaly.