Lazulnak a hitelfeltételek

Kezd megmutatkozni az eurózóna bankjai körében az Európai Központi Bank (EKB) növekedéstámogató politikájának hatása – derül ki az EKB most közzétett negyedéves hitelezési jelentéséből. A pozitív jelek elsősorban a vállalati hitelezésen látszanak: a megkérdezett 136 bank között 6 százalékos többségben voltak azok, amelyek az idei első negyedévben enyhítettek az ilyen hitelek kondícióin, azokkal szemben, amelyek szigorítottak.
(Tavaly a negyedik negyedévben még csak 4 százalékos volt ez a különbség.) A valutaövezet legnagyobb gazdaságai közül a német és az olasz bankok jártak az élen a vállalati hitelfeltételek enyhítésében, Spanyolországban és Németországban lényegében nem változott a helyzet, Franciaországban pedig még mindig inkább keményítettek a bankok. A vállalatok hitelkereslete összességében tovább bővült, de szerényebb mértékben, mint az előző negyedévben (a bővülésről beszámoló bankok 17 százalékos többségben voltak a korábbi 27 helyett). E tekintetben a francia bankok nem lógnak ki a sorból, vagyis ott úgy szigorodtak még mindig a feltételek, hogy a vállalatok kereslete közben már érezhetően megélénkült.

Óvatosabbak lettek ugyanakkor a bankok a lakáshitelezésben, itt a szigorítók kerültek 4 százalékos többségbe, holott az előző negyedévben még a feltételek lazításáról számoltak be többen, a fogyasztási hiteleknél viszont pont ellenkezően fordult a kocka, e téren már több bank lett engedékenyebb.

A folyó negyedévre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból az derült ki, hogy a mostani trend folytatódására számít a bankok többsége, azaz a vállalati hitelezések viszik majd a prímet. Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy az EKB március 10-én beindított nagyszabású programjának részeként azt is bejelentették, hogy idén júniustól jövő márciusig négy új célzott hosszú lejáratú finanszírozási műveletet (TLTRO) hirdetnek majd meg. Ezek kamatozása a hitelkihelyezési aktivitástól is függ majd, de mivel az alsó határ a most mínusz 0,4 százalékos egynapos jegybanki betéti kamat, ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy a bankok minimum ingyen pénzhez juthatnak.

Az eurózóna bankjait segíti a hitelezés élénkítésében az EKB immár havi 80 milliárd eurósra megnövelt kötvényvásárlási programja – ismerte el a felmérés aktuális részében a megkérdezettek többsége –, a profittermelő képességükre viszont nincs jó hatással. Skizofrén módon ítélik meg azt is, hogy az EKB betéti kamata lassan két éve a negatív tartományban van: a hitelek volumenének növelése szempontjából ez pozitív, sokat árt viszont a bankok kamatjövedelmének, illetve marzsának.

Összességében az eurózóna bankjai arról számoltak be, hogy hitelezési standardjaik – legyen szó akár a vállalati, akár a lakossági szektorról – még mindig szigorúbbak a felmérés kezdete, 2003 óta eltelt időszak átlagánál, annak ellenére, hogy az elmúlt évet már a lazítás jellemezte, különösen a vállalati körben.