BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt a fordulat a hitelezésben

Hét év után újra nőhet a lakossági hitelek mennyisége, májusban ugyanis nettó hitelfelvevővé váltak a háztartások. A lakosság utoljára 2009 őszén vett fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztett.

Hét évet kellett várni rá, de megjött a fordulat a lakossági hitelezésben, az idén májusban ismét több hitelt vettek fel a háztartások, mint amennyit visszafizettek. A különbség ugyan egyelőre minimális, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csupán 88,5 millió forinttal haladta meg a felvett kölcsönök mennyisége a törlesztésekét, de már ez is elég lehet ahhoz, hogy a hitelállományok lassan növekedésnek induljanak. A háztartások egyébként május végén már csupán 5769 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, ami kilencéves mélypontot jelent.

A hitelezés motorját egyik oldalról a lakáscélú kölcsönök pörgetik. A lakáshitelek havonta folyósított volumene idén tavasszal 40 milliárd forint fölött stabilizálódott. Ez a válság előtti szintnek felel meg annak ellenére, hogy időközben sokat szigorodtak a hitelfeltételek. A kérelmezőknek például most már minden esetben igazolniuk kell a jövedelmüket, és a hitel/fedezet arányára is vannak megkötések. Az év első öt hónapjában több mint 190 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok, ez csaknem 60 százalékkal több a tavalyinál. Szintén 60 százalékkal nőtt 2015-höz képest a lakáshitelek szerződéses összege, az idén öt hónap alatt csaknem 170 milliárd forintnyi igényt fogadtak be a bankok.

A lakáshitelezés felfutása érthető. Az ingatlanpiac jól megy, a lakásárak nőnek, sokan vásárolnak lakóingatlant befektetési céllal is, nem csak saját célra. Az állami programok, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is élénkíti a keresletet. A hitelek pedig egyre olcsóbbak, májusban egy átlagos lakáshitel kamata már az 5 százalékot sem érte el, és a THM is 5,7 százalék alatt volt. A kamatok annak ellenére csökkennek, hogy lakosság a statisztikák szerint jobban szereti a hosszabb távon kiszámítható, többéves kamatperiódusú kölcsönöket, amelyeknek a kamata valamivel magasabb, mint a változó kamatozású hiteleké.

Nemcsak a lakáscélú, hanem a fogyasztási hitelekre is egyre nagyobb a kereslet. Az év első öt hónapjában több mint 120 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket, ez több mint 62 százalékkal több a tavalyinál. A verseny ezen a piacon is nagy, ez a kölcsönök árán is látszik. Egy átlagos kölcsön kamata már 13,5 százalék alatt van, de aki hajlandó változó kamatozású hitelt felvenni, 12 százalék alatti átlagkamattal juthat hozzá. A fogyasztási hiteleken belül a személyi kölcsönök a legkedveltebbek. A jegybanki adatok szerint ennek a hiteltípusnak az állománya hónapról hónapra növekszik, májusban 345 milliárd forint volt.

Továbbra is vannak persze kevésbé keresett hiteltípusok. A gépjárműhitelek állománya még mindig csökken, már a 164 milliárd forintot sem éri el, ami tízéves mélypontot jelent. A folyószámlahitelek volumene is megrekedt 400 milliárd forint alatt, ami végül is kedvező hír, hiszen azt jelenti, hogy egyre több háztartásnak marad pluszban a számlája a hónap végére. Ezek a hitelek az alapkamat csökkenése ellenére továbbra is nagyon drágák, csaknem 22 százalékos az átlagkamatuk. Enyhén csökken a még drágább, évente több mint 30 százalékot kamatozó kártyahitelek mennyisége, május végén alig érte már el a 131 milliárd forintot. A hasonlóan drága normál áruhitelek állománya viszont nem csökken, 37 milliárd forint körül stabilizálódott.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.