Hét évet kellett várni rá, de megjött a fordulat a lakossági hitelezésben, az idén májusban ismét több hitelt vettek fel a háztartások, mint amennyit visszafizettek. A különbség ugyan egyelőre minimális, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csupán 88,5 millió forinttal haladta meg a felvett kölcsönök mennyisége a törlesztésekét, de már ez is elég lehet ahhoz, hogy a hitelállományok lassan növekedésnek induljanak. A háztartások egyébként május végén már csupán 5769 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, ami kilencéves mélypontot jelent.
A hitelezés motorját egyik oldalról a lakáscélú kölcsönök pörgetik. A lakáshitelek havonta folyósított volumene idén tavasszal 40 milliárd forint fölött stabilizálódott. Ez a válság előtti szintnek felel meg annak ellenére, hogy időközben sokat szigorodtak a hitelfeltételek. A kérelmezőknek például most már minden esetben igazolniuk kell a jövedelmüket, és a hitel/fedezet arányára is vannak megkötések. Az év első öt hónapjában több mint 190 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok, ez csaknem 60 százalékkal több a tavalyinál. Szintén 60 százalékkal nőtt 2015-höz képest a lakáshitelek szerződéses összege, az idén öt hónap alatt csaknem 170 milliárd forintnyi igényt fogadtak be a bankok.
A lakáshitelezés felfutása érthető. Az ingatlanpiac jól megy, a lakásárak nőnek, sokan vásárolnak lakóingatlant befektetési céllal is, nem csak saját célra. Az állami programok, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is élénkíti a keresletet. A hitelek pedig egyre olcsóbbak, májusban egy átlagos lakáshitel kamata már az 5 százalékot sem érte el, és a THM is 5,7 százalék alatt volt. A kamatok annak ellenére csökkennek, hogy lakosság a statisztikák szerint jobban szereti a hosszabb távon kiszámítható, többéves kamatperiódusú kölcsönöket, amelyeknek a kamata valamivel magasabb, mint a változó kamatozású hiteleké.
Nemcsak a lakáscélú, hanem a fogyasztási hitelekre is egyre nagyobb a kereslet. Az év első öt hónapjában több mint 120 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket, ez több mint 62 százalékkal több a tavalyinál. A verseny ezen a piacon is nagy, ez a kölcsönök árán is látszik. Egy átlagos kölcsön kamata már 13,5 százalék alatt van, de aki hajlandó változó kamatozású hitelt felvenni, 12 százalék alatti átlagkamattal juthat hozzá. A fogyasztási hiteleken belül a személyi kölcsönök a legkedveltebbek. A jegybanki adatok szerint ennek a hiteltípusnak az állománya hónapról hónapra növekszik, májusban 345 milliárd forint volt.
Továbbra is vannak persze kevésbé keresett hiteltípusok. A gépjárműhitelek állománya még mindig csökken, már a 164 milliárd forintot sem éri el, ami tízéves mélypontot jelent. A folyószámlahitelek volumene is megrekedt 400 milliárd forint alatt, ami végül is kedvező hír, hiszen azt jelenti, hogy egyre több háztartásnak marad pluszban a számlája a hónap végére. Ezek a hitelek az alapkamat csökkenése ellenére továbbra is nagyon drágák, csaknem 22 százalékos az átlagkamatuk. Enyhén csökken a még drágább, évente több mint 30 százalékot kamatozó kártyahitelek mennyisége, május végén alig érte már el a 131 milliárd forintot. A hasonlóan drága normál áruhitelek állománya viszont nem csökken, 37 milliárd forint körül stabilizálódott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.