Az MNB még mindig elégedetlen a bankok aktivitásával

Fél év alatt teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minimális célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatásával kapcsolatban. Banki hitelállományuk ugyanis január és június között 5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Márpedig az idén elindított növekedéstámogató programtól – mely a fokozatosan kivezetendő növekedési hitelprogramot (nhp) hivatott felváltani – az MNB azt várta, hogy a kkv-k hitelállománya 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedjen, ami éves szinten 5-10 százalékos emelkedésnek felelne meg.

E sáv aljának az eléréséhez az MNB szerint jelentős mértékben járult hozzá az nhp második, 2013 októberétől 2015 végéig tartó, valamint a harmadik, 2016 végén záruló szakasza. Ez utóbbi során – a második negyedévben – mintegy 54 milliárd forinttal finanszírozták a hitelintézetek a kkv-kat.

A többi vállalat hitelállománya azonban zsugorodott, aminek következtében az összes gazdálkodó szervezet banki tartozásai 2016 első felében mindössze 0,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáéit. S ha kiszűrjük az év végi portfólió-leválasztás hatását, a hitelállomány bővülése éves szinten akkor is csupán 1,9 százalékosnak felel meg. A gazdaság növekedése szempontjából korántsem szívderítő, hogy a második negyedévben a törlesztések 51 milliárd forinttal meghaladták a folyósításokat.  

Pedig a cégek hitelhez jutásának feltételei tovább enyhültek, amihez a versenyhelyzet fokozódása mellett hozzájárultak a pozitív gazdasági kilátások és a piaci hitelprogram is – közölte az MNB a bankok körében végzett felmérése alapján. Az enyhítés elsősorban az árjellegű feltételek mérséklésében nyilvánult meg, jelesül a kkv-k által igénybe vett kis összegű forinthitelek átlagos finanszírozási költsége lejjebb ment.

Lazultak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételei is, ami az iparágat érintő problémák enyhülésével, illetve a kockázati toleranciájuk javulásával magyarázható. A bankok elsősorban a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet élénkülését érzékelték. S ügyfeleik új beruházásainak finanszírozási igénye miatt arra számítanak, hogy a bővülés a következő félévben folytatódik.

Pozitívabban reagáltak a háztartások a számukra is kedvezőbb hitelfeltételekre, új szerződéseik volumene éves összevetésben 38 százalékkal nőtt. Ezen belül a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök gyarapodtak a legjobban, 46, illetve 47 százalékkal.

Ezzel együtt a háztartások hitelállománya is csökkent, 4,2 százalékkal az elmúlt egy évben, igaz, legalább a folyósításaik júniusban már meghaladták a törlesztéseiket. Az új lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége változatlan maradt, kamatfelára kissé emelkedett a második negyedévben, amit az MNB szerint a kockázatosabb ügyfelek hitelezése is magyarázhat. A devizahitelezés miatti keserű élmények halványulására utal, hogy egyre több háztartás igényel hitelt. Elsősorban lakásvásárlási céllal, alapvetően a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) “oldalvizén”. Ehhez kapcsolódóan a bankok június végéig 21,5 milliárd forintnyi hitelre szerződtek, amelyekből az ügyfelek háromnegyede használt lakást vásárolt. Érdemes áttekinteni, hogy a CSOK-szabályok részleteit hogyan lehetne átalakítani annak érdekében, hogy az új lakások súlya növekedjen – javasolja az MNB.

Elégedetlen MNB

A bíztató hitelezési folyamatok ellenére a Szabadság téren még mindig elégedetlenek a kereskedelmi bankok aktivitásával. A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző pénzügyi kondíciós index ugyanis azt mutatja, hogy a hitelintézetek – ha csekély mértékben is, de – még mindig negatív hatást gyakoroltak a reálgazdaság éves bővülésére.