Kötvényalapokat vert az állampapír

A kockázatkerülő eszközök kategóriájában kiválónak mondható, bruttó 5 százalék körüli hozamot érthettünk el a 6 hónap és 3 év közti lejáratú (nem lakossági) állampapírokba fektető forintos alapokkal, ha tavaly év elejétől a mai napig tartottuk a pozíciónkat. A legjobban teljesítő Budapest Állampapír A sorozatának árfolyama 4,81 százalékot emelkedett 2015 eleje óta, versenytársai sem sokkal maradtak el ettől; az Erste alapja 4,78 százalékot, a diófás Magyar Posta-kötvényalap 4,53 százalékot, a K&H alapja 4,43 százalékot, a szintén Diófa Alapkezelő által kezelt Takarék FHB-kötvényalap pedig 4,42 százalékot hozott befektetőinek. Eho ezeket a befektetéseket nem terheli, a 15 százalékos kamatadót levonva 3,76–4,09 százalék hozam marad a zsebünkben.

Bármilyen jól teljesítettek is azonban ezek az alapok, egyes lakossági állampapírokon többet lehetett keresni. Ha az összehasonlítás korrektsége végett a Magyar Államkincstárnál (MÁK) értékesített, forintos rövid kötvényalapok maximum hároméves időtávjánál maradunk, egyedül a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), az egyéves Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és a Féléves Kincstárjegy (FKJ) jöhet szóba. Ha tavaly év elején indítottuk el a befektetésünket, a PMÁK 2016/I sorozatán kereshettünk a legtöbbet, 5,75 százalék bruttó hozamot, míg a 2016/J sorozaton 5,23 százalékot, és adózás után is marad a zsebünkben 4,89 és 4,44 százalék hozam. Ellentétben a rövidebb lejáratú FKJ-val és KKJ-val, ennél a befektetési formánál – ahogy az alapoknál – a visszaforgatással sem kell törődnünk (hacsak nem akarjuk a kamatot önmagában újabb állampapírok vásárlására fordítani), mivel hosszabb lejáratúak, mint a választott időtáv (ez viszont a likviditás kárára lehet).

Ha rövidebb állampapírokat vásárolunk, és ezek tőkéjét és hozamát újabb állampapírok vásárlására fordítjuk, nagyjából ugyanakkora adózás utáni hozamra tehetünk szert, mint a befektetési alapokon. Ha tavaly év elején Féléves Kincstárjegyet vettünk, és minden egyes alkalommal, amikor az állam jóváírta a kamatot, „visszaforgattuk” a nyereségünket, újabb Féléves Kincstárjegyeket vásárolva számításunk szerint 3,19 százalékos adózott nettó hozamot tudtunk elérni, ráadásul még volt egy hónap üresjárat is, amikor nem volt ilyen állampapír elérhető. Az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjeggyel ugyanezt a módszert követve viszont ennél jobb, 4,07 százalékos hozamot érhettünk el.