Megőrülnek az osztalékért a befektetők

Az S&P 500 index osztalékhozama és a tízéves amerikai államkötvény hozama közötti különbség 1958 óta a legmagasabb szintre emelkedett idén júliusban. Nemcsak a havi értékek értek rekordszintre: július 5-én például az eddigi legnagyobb mértékben, 1,6 százalékkal volt magasabb a részvények által kifizetett járadék, mint az irányadó kockázatmentes hozam. (A Bloomberg adatai szerint 2012 júniusában 1,50 százalék, 2008 decemberében pedig 1,55 százalék volt korábban a legnagyobb különbség.) A jelenségre Savita Subramanian, a Merrill Lynch vezető amerikai részvénystratégája hívta fel a figyelmet, levonva azt a következtetést, hogy a rendszeres éves kifizetéseket igénylő befektetőknek a részvények kínálják az egyik legjobb lehetőséget.

Hagyományosan a kötvényeket a rendszeres kamatfizetés, a részvényeket viszont az árfolyamemelkedésen elért nyereség miatt vásárolják a befektetők. A részvényosztalék eddig jórészt csak mint az árfolyamnyereség kiegészítése jelent meg. A befektetői percepció azonban most változóban van – mutatott rá Harcsa Norbert, az Ipopema elemzője. A jövőben az alapkezelők a kötvényekkel egyre inkább árfolyamnyereséget próbálnak majd elérni, mivel folyamatosan esnek a hozamok, s erre fogják pozicionálni magukat. Ezzel szemben a részvényekkel – pontosabban azok gondosan összeválogatott kosarával – próbálnak majd meg rendszeres hozamra szert tenni. Ez komoly változásokat okozhat középtávon a részvénypiacon. Nem lesz elég egy részvényindexet megvenni, a részvényválasztás jelentősége megnő. Az olyan részvények szerepelhetnek a következő időszakban kiemelkedően, amelyeknél az osztalék trendje emelkedő. Ez ma már nemcsak a hagyományos jó osztalékfizetőknél (közmű- vagy gyógyszercégeknél) lehet így, hanem például bankrészvényeknél is.

Az osztalékrészvények a rekordalacsony kötvényhozamok miatt az elmúlt egy évben a befektetők slágertermékeinek számítottak, amit a befektetési alapkezelők különböző stratégiákkal próbáltak meglovagolni. Egy amerikai ETF (tőzsdén jegyzett befektetési alap) az osztalékfizetés trendjére építi befektetési stratégiáját. Olyan részvényeket vásárol, amely cégek osztalékfizetési képessége javul, és shortolja azon cégek papírjait, amelyek szerinte nem lesznek képesek fenntartani a jelenlegi vagy a beígért osztalékot. A részvények kiválasztásánál több mutatót figyelnek, köztük a megtermelt szabad készpénz az egyik legfontosabb. A Reality Shares DIVCON Dividend Defender ETF stratégiája jónak hangzik, idei teljesítménye viszont csapnivaló. Januári indulása óta 3 százalékot csökkent az eszközértéke, miközben az S&P 500 index 8,5 százalékot emelkedett. Egy másik, hasonló stratégiával, csak többelemű portfólióval dolgozó alap, a QuantShares Hedged Dividend Income Fund viszont 18 százalék feletti nyereséget ért el ugyanekkor – írja a Reuters. Könnyen lehet, hogy a Reality Shares alapjának stratégiája végül helyesnek bizonyul, és a befektetők azokat a cégeket kezdik előnyben részesíteni, amelyek javuló gazdálkodása növekvő osztalékot tesz majd lehetővé. Ebből a szempontból a magyar részvénypiac jövője is ígéretes, a BÉT négy nagy cégének mindegyikétől javuló teljesítményt vagy növekvő osztalékot várnak az elemzők.

Jön a nagy visszatérés?

A legjobb osztalékfizetőkért folytatott hajszának csak addig van értelme, amíg a kötvényhozamok alacsonyan maradnak. E tekintetben viszont a levegőben lóg valamiféle változás, legalábbis Zsiday Viktor, a Plotinus Nyrt. elnöke szerint. Az elmúlt hét jelentősebb hozamemelkedéséből akár egy komolyabb fordulat is kialakulhat az amerikai kötvénypiacon. Az amerikai kétéves hozam a pénteki nagy emelkedés után is csak 0,84, az ötéves 1,33, a tízéves pedig 1,66 százalék. Nem elképzelhetetlen, hogy az elmúlt években földbe döngölt hozamok egy nagyobb korrekció keretében emelkedésnek indulnak, az amerikai tízéves például 2,5 százalékig is elmehetne – írja blogján a befektetési szakértő. Persze ez a hozamszint még így sem lenne olyan magas, ami okafogyottá tenné az osztalékvadászatot, de annak intenzitása alighanem csökkenne.