Több kölcsönt vesznek fel a cégek külföldről, mint Magyarországról

Bár komoly erőfeszítéseket tesznek a bankok és az állam is, a vállalati hitelezés az idén eddig nem pörgött fel. A vállalatoknál a nettó hitelkihelyezés az év első hét hónapjában a jegybank adatai szerint mindössze 43 milliárd forint volt, így a teljes hitelállományuk július végére 5821,2 milliárd forintra csökkent. Utoljára 2005-ben volt ennyire alacsony a cégek hitelállománya. A kis- és középvállalatok hitelei sem bővülnek igazán. A legújabb, félévi adatok szerint a hitelintézeteknél lévő kkv-hitelállomány alig érte el a 3600 milliárd forintot, vagyis március óta csaknem 90 milliárd forinttal csökkent. Ezt a képet valamelyest árnyalja, hogy a hitelintézeti fióktelepeknél viszont nőtt a kkv-hitelek volumene. Június végén több mint 151 milliárd forint volt a teljes állomány, 21 milliárddal több mint márciusban. Az év eleje óta mindenesetre így is nagyjából 4 százalékkal esett vissza a kkv-hitelek összmennyisége.

A hitelszerződések értékét nézve azért valamivel jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt. Az idén az első hét hónapban 812 milliárd forinthitelt és 346 milliárd forintnyi euróhitelt vettek fel a magyarországi cégek, ez valamivel több, mint tavaly ilyenkor. A forinthiteleknél körülbelül 6,5 százalékos növekedés van a piacon, az új eurós vállalati hitelek mennyisége nagyjából stagnált. A kölcsönök döntő részét továbbra is a nagyobb cégek veszik fel, a forinthitelek több mint háromnegyedét és az euróhitelek kilenctizedét ugyanis egymillió euró fölötti szerződésekben helyezik ki.

A teljes nemzetgazdaságot nézve egyébként nem csökken a vállalatok hitelállománya. A cégek a jelek szerint csupán a hazai bankhiteltől idegenkednek. A jegybank utoljára március végén összesítette, mennyi hitel van a vállalati szektorban, akkor összesen 28 720 milliárd forint körül volt ez a volumen. Vagyis a cégek hiteleinek mindössze az ötöde hazai banki kölcsön. Lényegesen több hitelt vesznek fel a vállalkozások más cégektől, ezek mennyisége már 8400 milliárd forint fölött van. Szintén népszerű a külföldi banki hitel, a magyar cégeknek több mint 12 ezermilliárd forintnyi tartozásuk van külföldi hitelintézeteknél.

A magyarországi banki hitelezés visszaesésében szerepet játszhat, hogy a jegybank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) harmadik szakasza jóval kisebb léptékű eddig, mint a korábbi két ütem volt. A programban részt vevő hitelintézetek július végéig csupán 154,2 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, a kihelyezett összeg pedig a 100 milliárd forintot sem érte el. Ez viszonylag kicsi ahhoz képest, hogy a tavaly év végén kétszer 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg a programot. Szintén visszavetheti a vállalatok hitelfelvételi kedvét, hogy sok cég remél az idén uniós támogatást, emellett kamatmentes visszatérítendő támogatást az úgynevezett MFB Pontokon.

Elindult a kamatmentes hitelezés az MFB Pontokon

Szeptembertől már 289 MFB Ponton várják a vállalkozásokat. A napokban pedig megkezdődött az első, nullaszázalékos kamat mellett elérhető uniós hitel folyósítása is – közölte az MFB Magyar Fejlesztési Bank. A „Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitel” iránt, amelynek keretösszege 44 milliárd forint, töretlen az érdeklődés. Az első hitelt az FHB Bank szegedi, Széchenyi téri bankfiókjában működő MFB Pontja szolgálta ki, a kölcsönt felvevő cég gépvásárlásra igényelte a hitelt. A Takarékbank Zrt., a B3 Takarék Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. kijelölt fiókjaiban lehet egyelőre ilyen hitelt igényelni, a rögzített hitelkérelmek összege meghaladja a tizennyolcmilliárd forintot.