Viszik az euróhitelt
Akárcsak a kivitel, az euróhitelezés is nőtt valamelyest az idén. A jegybank adatai szerint a magyarországi vállalatok több mint 430 milliárd forintnyi értékben vettek fel új euróhiteleket január és augusztus között, ez csaknem 14 százalékkal több a tavalyinál. Az is lendített a vállalati euróhitelek forgalmán, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjában (NHP) az idén az egyik pillér immár eurós. Ebben a pillérben szeptember 2-ig 55,9 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, ebből 41,1 milliárd forintnyi eurós beruházási hitel és 14,7 milliárd forintnyi lízing valósult meg. Frissebb adatokat egyébként várhatóan ma közöl a jegybank az NHP alakulásáról. Az MNB mellett persze az Exim is kínál hiteleket a vállalkozások számára, és ezek sok esetben még jobban meg is felelnek a cégek igényeinek, hiszen nem csak beruházásra használhatók fel.
A teljes vállalati szektoron belül a kkv-k is több hosszabb lejáratú devizahitelt vettek fel az idén, mint 2015 első felében. A jegybank adatai szerint 155,7 milliárd forintnyi éven túli kölcsönt nyújtottak a bankok a cégeknek, ez 8,6 százalékkal több a tavalyinál. Ezeknek a devizahiteleknek a felét a középvállalkozások vették fel, de a kis- és mikrovállalkozások is igényeltek külföldi pénznemben finanszírozást. Még a mikrovállalkozásokhoz is eljutott csaknem 35 milliárd forintnyi egy éven túli devizahitel. A rövid lejáratú devizahitelek viszont ebben az évben kevésbé kellettek a kkv-knak. 191 milliárd forintnyit nyújtottak nekik az első fél évben, ez döntő részben a középvállalkozásokhoz került.
A jegybank adatai szerint egyébként az eurós vállalati hitelek feltételei kedvezők, a kamatok alacsonyak. Az átlagos vállalati hitelkamat 1,7 százalék körül alakul, de az egy éven túli kamatfixálású konstrukcióknál már csupán 1,26 százalék. A kisebb cégek sem fizetnek sokkal magasabb kamatot a kölcsönökre, mint a nagyok. Erre utal, hogy az egymillió eurós összeghatár alatti hitelek kamata változó kamatozással átlagosan alig 3 százalékos, fix kamatozással pedig csupán 1,7-1,8 százalék körül van. A fix kamatozású hitelek többsége államilag is támogatott hitelprogramokban érhető el, ezért lehetnek olcsók.
Mivel a forinthitel is olcsó, az euróhiteleket elsősorban valóban azok a cégek választják, amelyeknek külföldi valutában is keletkezik bevételük. A devizahitel-állomány döntő része az ipari cégeknél koncentrálódik. A feldolgozóipar, azon belül is a vegyipar, a gyógyszeripar és a gépipar számítanak a legnagyobb devizaadósoknak, emellett a fémfeldolgozó cégeknél is nő az állomány. Viszonylag nagy devizahitel-állomány van még az ingatlanos cégeknél is, ez viszont a válság előtti időszak öröksége, és folyamatosan csökken.
Devizahitelt egyébként – főleg a nagyvállalatok – nemcsak hazai hitelintézetektől, de külföldi bankoktól is gyakran igényelnek. Sőt a külföldi bankok által nyújtott devizahitelek mennyisége sokszorosan meghaladja a hazai bankok által folyósítottat. Míg az utóbbi volumen csupán 2600 milliárd forint körül van, a magyar cégek külföldi banki tartozása meghaladja a 8700 milliárd eurót is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.