Viszik az euróhitelt

Akárcsak a kivitel, az euróhitelezés is nőtt valamelyest az idén. A jegybank adatai szerint a magyarországi vállalatok több mint 430 milliárd forintnyi értékben vettek fel új euróhiteleket január és augusztus között, ez csaknem 14 százalékkal több a tavalyinál. Az is lendített a vállalati euróhitelek forgalmán, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjában (NHP) az idén az egyik pillér immár eurós. Ebben a pillérben szeptember 2-ig 55,9 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, ebből 41,1 milliárd forintnyi eurós beruházási hitel és 14,7 milliárd forintnyi lízing valósult meg. Frissebb adatokat egyébként várhatóan ma közöl a jegybank az NHP alakulásáról. Az MNB mellett persze az Exim is kínál hiteleket a vállalkozások számára, és ezek sok esetben még jobban meg is felelnek a cégek igényeinek, hiszen nem csak beruházásra használhatók fel.

A teljes vállalati szektoron belül a kkv-k is több hosszabb lejáratú devizahitelt vettek fel az idén, mint 2015 első felében. A jegybank adatai szerint 155,7 milliárd forintnyi éven túli kölcsönt nyújtottak a bankok a cégeknek, ez 8,6 százalékkal több a tavalyinál. Ezeknek a devizahiteleknek a felét a középvállalkozások vették fel, de a kis- és mikrovállalkozások is igényeltek külföldi pénznemben finanszírozást. Még a mikrovállalkozásokhoz is eljutott csaknem 35 milliárd forintnyi egy éven túli devizahitel. A rövid lejáratú devizahitelek viszont ebben az évben kevésbé kellettek a kkv-knak. 191 milliárd forintnyit nyújtottak nekik az első fél évben, ez döntő részben a középvállalkozásokhoz került.

A jegybank adatai szerint egyébként az eurós vállalati hitelek feltételei kedvezők, a kamatok alacsonyak. Az átlagos vállalati hitelkamat 1,7 százalék körül alakul, de az egy éven túli kamatfixálású konstrukcióknál már csupán 1,26 százalék. A kisebb cégek sem fizetnek sokkal magasabb kamatot a kölcsönökre, mint a nagyok. Erre utal, hogy az egymillió eurós összeghatár alatti hitelek kamata változó kamatozással átlagosan alig 3 százalékos, fix kamatozással pedig csupán 1,7-1,8 százalék körül van. A fix kamatozású hitelek többsége államilag is támogatott hitelprogramokban érhető el, ezért lehetnek olcsók.

Mivel a forinthitel is olcsó, az euró­hiteleket elsősorban valóban azok a cégek választják, amelyeknek külföldi valutában is keletkezik bevételük. A devizahitel-állomány döntő része az ipari cégeknél koncentrálódik. A feldolgozóipar, azon belül is a vegyipar, a gyógyszeripar és a gépipar számítanak a legnagyobb devizaadósoknak, emellett a fémfeldolgozó cégeknél is nő az állomány. Viszonylag nagy devizahitel-állomány van még az ingatlanos cégeknél is, ez viszont a válság előtti időszak öröksége, és folyamatosan csökken.

Devizahitelt egyébként – főleg a nagyvállalatok – nemcsak hazai hitelintézetektől, de külföldi bankoktól is gyakran igényelnek. Sőt a külföldi bankok által nyújtott devizahitelek mennyisége sokszorosan meghaladja a hazai bankok által folyósítottat. Míg az utóbbi volumen csupán 2600 milliárd forint körül van, a magyar cégek külföldi banki tartozása meghaladja a 8700 milliárd eurót is.