Közeledik az NHP vége, de gördülékeny lesz az átmenet

Tavaly nőtt a vállalati hitelezés, ami idén is folytatódhat, habár számos változásra kell felkészülniük a hitelpiac szereplőinek. A kkv-hitelezés motorját, a Növekedési hitelprogramot (NHP) márciusban kivezetik, de a jegybank nem hagyja cserben a hitelezést, és a gazdasági növekedés is jó hatással lesz erre. „Jelentős tartalékok vannak a bankrendszerben a hitelezést tekintve” – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta, hogy az NHP kivezetése befolyásolhatja a szezonalitást, de a következő években határozottan pozitív tartományba fordulhat a hitelflow.

A tavalyi év elejétől kezdve idén január végéig az NHP harmadik szakaszában részt vevő hitelintézetek 526 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, több mint 18 ezer ügylethez és 12 ezer vállalkozáshoz kapcsolódóan. A harmadik szakaszban létrejött szerződések 76,6 százaléka új beruházási hitel, 23,4 százaléka pedig új lízingügylet. A jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a már visszafizetett, valamint a még le nem hívott hitel(rész)eket nem tartalmazó – hitelállomány 394 milliárd forint. A program három szakaszában 2013 júniusa óta együttvéve 38 ezernél is több vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2650 milliárd forint összegben.

Az NHP után már beindulhat a piaci alapú hitelezés. „Megoszlanak a vélemények arról, hogy a keresleti vagy a kínálati oldal fogja vissza a hitelezést. Én azt gondolom, hogy mindkettőben van igazság – mondta Forián-Szabó. – Még közel vagyunk a devizahiteles megégéshez, de ahogy távolodunk ettől, és körvonalazódik egy tempósabb gazdasági növekedés megindulása is, úgy láthatjuk majd a fordulatot a hitelezésben is” – hangsúlyozta a szakértő.

Az MNB az NHP kivezetési szakaszával párhuzamosan elindította a Piaci hitelprogramot a kkv-hitelezés piaci alapú ösztönzése céljából. A tavalyi évben a vállalati hitelezés egésze ugyanis több mint 4 százalékkal növekedett, míg a kkv-hitelezés előzetes adataik alapján közel 12 százalékkal bővülhetett. Az MNB úgy gondolja, hogy az NHP kivezetési szakasza után várhatóan biztosított lesz a kkv-hitelezés megfelelő mennyiségi utánpótlása.

A jegybank inflációs jelentése szerint a kis- és közepes vállalatok hitelállományának növekedése stabilan az 5–10 százalékos sávban alakul. Az alacsony kamatkörnyezet keresleti oldalról megfelelő lehetőséget teremt a kereskedelmi bankok számára, hogy növeljék hitelezési aktivitásukat. Úgy vélik, hogy a piaci alapú hitelezés ösztönzését szolgáló jegybanki lépések és a bankadó fokozatos kivezetése is támogatja a hitelállomány bővülését. A hitelezés fellendülése a termelékenység javulásához is hozzájárul.

Segíti a vidék felzárkózását az NHP

A Növekedési hitelprogram harmadik szakaszában kiegyenlítettebb a hitelek területi eloszlása a két pillért (forint és deviza) együttvéve, mint a teljes kkv-hitelállomány viszonylatában. Jóllehet a legtöbb hitel a forintpillérben a közép-magyarországi régióhoz köthető, a hitelek koncentrációja lényegesen elmarad a program indulása előtt fennálló hitelállományban megfigyelhetőtől. Míg a második szakasz indulásakor a kkv-hitelállomány mintegy 54 százaléka közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz kapcsolódott, az NHP harmadik szakasza forintpillérében megkötött hitelszerződések összegének mintegy ötöde köthető ehhez a régióhoz. A forintpillérből a dél-alföldi régió 16, a közép-dunántúli 16, az észak-alföldi pedig 18 százalékkal részesült, vagyis az NHP támogatja a vidéki vállalatok sikerét is.