Nagy a mozgolódás a földeken

Szila-völgyi Mezőgazdasági Zrt. és Dunavíz Mezőgazdasági Öntözővíz Szolgáltató Zrt. néven két társaság is kivált a Komáromi Mezőgazdasági Zrt.-ből – derült ki a cégközlönyből. A változatlan formában tovább működő komáromi agrárcég és a kiváló társaságok tulajdonosa a Leisztinger Tamás üzletember érdekeltségébe tartozó Arago Zrt. Vezérigazgatójuk is közös, Marczali Gábor, aki a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági tagja is. A kiválásokkal a Komáromi Zrt. jegyzett tőkéje 1,898 milliárd forintról 1,053 milliárdra, tőketartaléka pedig 1,173 milliárdról 856 millióra csökken.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Nagy a mozgolódás a földeken Fotó: MW[/caption]A Szila-völgyi Zrt. gabonafélék, hüvelyesek és olajos mag termesztésén kívül növénytermesztési, valamint betakarítást követő szolgáltatásokat végez, míg a Dunavíz Zrt. főtevékenységeként a növénytermesztési szolgáltatást jelölték meg. A szétválási szerződésben alapelvként szerepel, hogy az öntözésnél használható üzemi létesítmények a Szila-völgyi Zrt.-hez, míg a más termelők által is használt közösségiek – például a csatornák – a Dunavízhez kerülnek. (A szintén Arago-érdekeltség Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.-ből is kivált egy társaság, Alcsiszigeti Befektetési Kft. néven, és az üzletviteli tanácsadást jelölte meg főtevékenységként. Az 1,322 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság tulajdonosa szintén az Arago.)

A Leisztinger-cégek mozgásaitól függetlenül is feltűnő, hogy az utóbbi időben sok agrártársaság vált szét több cégre. Szakértők szerint az lehet a jelenség hátterében, hogy a nagyobb agrárcégek próbálják maximalizálni a területalapú támogatásaikat. Az 1200 hektár feletti területekre ugyanis nem jár a SAPS, vagyis az egységes terület­alapú támogatás, ami a hektáronkénti normatív dotáció 70 százaléka. Mostanság a későn ébredőknél zajlik az átalakulás, ugyanis több agrárcég már a támogatásmegvágásról szóló döntés 2015-ös életbe lépése előtt optimalizálta társaságait. Sok helyen ugyanakkor az állami földek árverésein nyertes új tulajdonosoknak is érdekükké vált, hogy több társaságba szerveződjön a tőlük földet bérlő agrárcég. A bérleti szerződéseknél ugyanis bevett forma, hogy a bérleti díjat a föld használója által kapott területalapú dotációhoz képest határozzák meg. Ha viszont a bérlő elbukja a támogatás jelentős részét, a bérleti díjra jutó hányad is kisebb lesz, vagyis csökken a bérbeadásból származó bevétel.