Évente hat százalékkal növelheti nyugdíját az, aki tovább dolgozik

Minden tizedik nyugdíjas kap kézhez többet idén a nettó átlagbérnél, a juttatások nagysága szerint alaposan átrendeződött a mezőny – számolta ki az Azenpenzem.hu a nyugdíjbiztosító nemrégiben közzétett adataiból. Eszerint egy átlagos nyugdíjas 2014-ben még az átlagkereset 71,4 százalékát kapta, idén már a nyugdíjemelést követően ez az úgynevezett helyettesítési ráta 66 százalék. A különbség nem a nyugdíjak csökkenéséből, hanem az átlagbér jelentős emelkedéséből adódik.

A tavalyihoz képest idén az átlagnyugdíj még a béreknél is dinamikusabban nőtt. Ezt tükrözi, hogy a 2016-os tavalyi helyettesítési ráta a mostaninál is alacsonyabb, csupán 65,3 százalékos volt.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) részletes statisztikáiból a lap kiszámolta, hogy tavaly a nyugdíjasoknak közel 13 százaléka kapott többet az átlagbérnél. Az 50 ezer forintnál kevesebb ellátásban részesülők aránya viszont közben hat százalékról 2,7-re csökkent, ez azt jelenti, hogy a tavalyi 131 ezer helyett 2017-ben alig több mint 55 ezer ember kénytelen ennyi pénzzel beérni havonta.

A másik véglet viszont erőteljesen elhúzott. Hatan közel 1,8 millió forintos átlagnyugdíjat kapnak, és akadnak köztük 1950 után születettek is, tehát nem feltétlenül igaz az, hogy a magas kereset mellett a nagyon hosszú szolgálati idő biztosíthat kiugróan magas nyugdíjat. Félmillió forint feletti időskori ellátást 351-en kapnak, a 300 ezer forintos határt 18 ezren lépték át. Tavaly ők még 16 ezernél kevesebben voltak. Az átlagnyugdíj viszont ebben a kategóriában mindössze kétezer forinttal lett magasabb, ami nincs 0,6 százalék sem, miközben az átlagnyugdíj 8,3 százalékkal ugrott meg a nyugdíjbiztosító kimutatása alapján.

Az adatokból kiderül, hogy a nyugdíjba vonulás éve nagymértékben befolyásolja a juttatás összegét. Persze ilyen szempontból lényeges lehet az összetétel hatása, tehát az, hogy az időskori ellátásra jelentkezők közül éppen mekkora a magasabb jövedelemmel és szolgálati idővel rendelkezők számaránya, de még így is feltűnőek a különbségek. 2007-ben, tehát a válság előtti évben 106 ezer ember vonult nyugállományba, ők idén átlagosan több mint 145 ezer forintot kapnak havonta. Ez pedig, ha a megállapítás évét nézzük, akkor 1975-től egészen napjainkig a legmagasabb összeg.

A nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 – tehát évente hat – százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Idén az átlagnyugdíj 123,7 ezer forint, de az a körülbelül 60 ezer ember, akinek időskori járandóságát 2013-ban állapították meg, csupán 108 ezer forintot tehet zsebre.

Akad olyan táblázat is, amely a nyugdíjakat a szolgálati idő hossza szerint kategorizálja. A statisztika szerint kiugróan magas, 278,3 ezer forint az átlagnyugdíj az 51 évnyi beszámított szolgálati idő esetében. Nálunk nincs statisztika – a világon másutt sincs – arról, hány idős ember esik ki teljesen az ellátotti körből. A jelenlegi szabályok szerint ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kaphasson, 15 év szolgálati időt kell igazolni. A kivételes nyugdíj megítéléséhez minimum 7,5 év kell. Az öregségi nyugdíjminimum összege pedig 28,5 ezer forint, a kivételes nyugdíj alsó határa ennek fele.