Szűkmarkú ajánlat érkezett az FHB-ra

Lesújthatta az FHB gyors tőzsdei kivezetésére spekulálókat a TakarékBank nyilvános vételi ajánlata, mely a 100 forint névértékű „A” és „B” sorozatú törzsrészvényekre 533 forint, míg az 1000 forint névértékű „C” sorozatú törzsrészvényekre 5330 forint. A vételi ajánlatot a jegybank még nem hagyta jóvá.

Egy héttel ezelőtt a TakarékBank és az FHB további huszonegy, a szövetkezeti hitelintézeti integrációhoz tartozó részvényese között létrejött összehangolási megállapodás hírére még 570 forint felett is járt a kurzus. Nos, a tegnapi kereskedésben a hétfői 543 forintos záróár alatt, 14 forintos réssel nyitott a papír és 526 forinton zárt.

A tőkepiaci törvény többféle számítást sorol fel, ezek közül minimális árként azt kell figyelembe venni, amelyik a legmagasabb értéket adja – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Az egyik a forgalommal súlyozott 180 napos átlagár, ami 533 forintot adott, másik a 360 napos forgalommal súlyozott átlagár, ez 524 forintra jött ki, míg a harmadik az egy részvényre jutó saját tőke értéke, amely az IFRS szerint számítva 531 forint. Más szóval ezúttal a 180 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár volt az irányadó.

A múlt heti árfolyamfelhúzás abból táplálkozott, hogy kérdéses volt, vajon milyen részvénydarabszámmal osztják el a saját tőkét – folytatta Varga Zoltán, mert különböző névértékű részvénysorozatok esetén erről nem rendelkezik külön a tőkepiaci törvény. Ha az 1000 forint névértékű és 10 szavazatra jogosító „C” sorozatú törzsrészvényeket egy darabnak tekintették volna, akkor az IFRS szerint 694 forint körül alakult volna az egy részvényre eső saját tőke. Ám azokat 10 darabonként vették figyelembe, így jött ki az 531 forint.

A nyilvános vételi ajánlatban azt olvashatjuk, hogy az összehangoltan eljáró részvényesek abban is megállapodtak, hogy ha a sikeres vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül együttesen elérik a 90 százalékos tulajdonrészt a társaságban, akkor sor kerülhet a kiszorításra. Ez várhatóan a társaság tőzsdei kivezetését is jelenti.

Kérdés azonban, hogy a kisrészvényesek odaadják-e ezen az áron a részvényeiket, vagy a nagytulajdonosok kénytelenek lesznek mélyebben a zsebükbe nyúlni? Az április 28-i állapot szerint a társaságban 35,1 százalék a közkézhányad.

Az ajánlati árnak van egy olyan olvasata is, hogy a nagytulajdonosok számára nem sürgős a kisbefektetők kiszorítása és a társaság tőzsdei kivezetése, annak ellenére sem, hogy világosan kinyilvánították ezt a célkitűzésüket – mondta a Világgazdaságnak Sándor Dávid, a KBC vezető elemzője.

Míg Miró József, az Erste vezető elemzője úgy nyilatkozott, hogy a kisrészvényesek jó eséllyel elfogadhatják a mostani vételi ajánlatot, hiszen a tulajdonosi kontrollt már elveszítették, az irányítási jogokat a hitelintézeti integráció tagjai gyakorolják. És mivel a tőzsdei kivezetésről olyan közgyűlés dönthet 75 százalékos szavazattal, ahol a tulajdonosok több mint 50 százaléka jelen van. Esélyes, hogy az állami szavazattal a TakarékBank már a jelenlegi erőviszonyok mellett is keresztülvihetné a döntést. És akkor a kisrészvényesek akár egy zárt körű részvénytársaságban is találhatják magukat.