Félnek a részvényektől a gazdagok

Az óvatos hozamvadászat éve volt 2016 a privátbanki ügyfelek körében – hangzott el a BloChamps Capital által szervezett VIII. Magyar Privátbankári Konferencián Karagich István ügyvezető évösszefoglaló szakmai prezentációjában. 2015-ben a privátbankok kezelésében lévő mintegy 3480 milliárd forint 11 százaléka volt még részvényekben, 2016-ban ez az arány 8 százalékra apadt, közben a teljes vagyon 3860 milliárd forintra nőtt. Ezt növelnék új kibocsátásokkal is. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója elmondta: a jövőben a piaccal szorosan együttműködő, üzleti szemléletű BÉT-stratégiát szeretnének folytatni. A készpénz és a bankbetét aránya ugyanezen idő alatt 15-ről 19 százalékra emelkedett. A legtöbb pénzt egyébként kötvényekben és befektetési alapokban tartották tavaly a gazdagok, a privátbanki vagyon 30 százaléka volt kötvényekben – főleg magyar állampapírban, 38 százalékát pedig befektetési jegyekben kezelték.

A befektetési alapokban lévő vagyon egyébként már a 6 ezer milliárd forintot is meghaladja. A privátbanki ügyfelek körében az idén az abszolút hozamú konstrukciók számítanak az egyik slágerterméknek. Ezeknél a portfóliókezelő célja általában az, hogy mindig pozitív és a kockázatmentesnél magasabb hozamot érjen el. Az első fél évben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint 173 milliárd forintnál is több friss pénz áramlott ilyen alapokba. Ennél több friss megtakarítást csak az ingatlanalapok gyűjtöttek, azokba az első fél év során 195 milliárd forint került.

Az állampapíroknál ellentmondás figyelhető meg az úgynevezett lakossági állampapírok volumene és a háztartásoknál lévő állomány között. Előbbi mennyisége június végén már 6338 milliárd forint volt, miközben a háztartásoknál a Magyar Nemzeti Bank szerint csak körülbelül 4540 milliárd forintnyi állampapír van. A különbözet egyrészt nonprofit szervezeteknél – például alapítványoknál – lehet, emellett az önkormányzatok is sok lakossági papírt vehettek. A lekötött betétek mennyisége ugyanakkor csökken mind a lakossági, mind a privátbanki ügyfélkörben. A látra szóló folyószámlabetétek mennyisége 860 milliárd forinttal 4200 milliárdra nőtt 2015 és 2016 novembere között, miközben a lekötött betétek állománya 16,4 százalékkal 2890 milliárd forintra esett.

A pénzintézetek fizetnek a brókercsődök után

A növekvő értékpapír-állomány az egyik oka annak, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) díjai is egyre emelkednek. A 2015-ös brókercsődök után durván megugrottak a Beva-tagok terhei, 2015-ben még a pótbefizetésekkel együtt is csupán 2,6 milliárd forintot kellett fizetniük, tavaly már 9,3 milliárdot. Az idén pedig tovább emelkedik ez az összeg, hiszen egyre több biztosítási védelmet élvező értékpapír van a számlákon. A Beva tagjainak száma ugyanakkor folyamatosan csökken, vagyis egyre kevesebb piaci szereplő dobja össze a hatalmas összeget. Tavaly egyébként a bankok fizették be a díj legnagyobb részét, 7,6 milliárd forintot – közölték a konferencián.