Alacsony szinten maradhat az infláció

Hétfőn publikálja a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről.

Főként az egyre nagyobb számú nyertes uniós projektek előfinanszírozási kiadásaival, az aktuálissá vált kamatkiadásokkal, illetve a lakásépítési támogatások felfutásával indokolta a tárca, hogy az államháztartás központi alrendszerének első félévi halmozott hiánya 911,2 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbi 402,1 milliárd forinttal szemben. A jelentéséből kitűnik, hogy júniusban 697,8 milliárd forintos hiány keletkezett a tavalyi 388,9 milliárddal szemben.

Kedden a külkereskedelmi termékforgalom júniusi alakulásának előzetes adatát közli a KSH.

Az áprilisi kilengés után ismét két számjegyű növekedést ért el májusban az export és az import. A kivitel euróban kifejezett értéke 19,7, a behozatalé 18,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi aktívum 217 millió euróval 959 millió euróra emelkedett.

Kedden jelenik meg a júliusi inflációról szóló statisztika is.

A hazai fogyasztói árindex júliusban stagnálhatott, 1,9 százalékos lehetett a pénzromlás éves üteme – véli Dunai Gábor, az OTP makroelemzője. – Az élelmiszerek inflációja előrejelzésünk szerint gyorsult a feldolgozott élelmiszerek árnövekedésének köszönhetően, és az üzemanyagok árindexe is visszatérhetett a pozitív tartományba – igaz, csak bázishatás miatt, hó/hó sorozatban az ötödik mínuszos hónapot regisztrálhattuk – tette hozzá a szakértő. Júniust követően ismét csökkenhetett a piaci szolgáltatások inflációja, éves bázison 2 százalékra, havi összevetésben azonban gyorsulhatott a termékkör drágulása. Az iparcikkek éves inflációja ezúttal is 0,5 százalék körül alakulhatott. Az OTP szakértői továbbra is úgy látják, hogy a főként a belső kereslet vezérelte ármeghatározású termékkörökben gyorsul az infláció, de ezt fékezik/ellensúlyozzák a kormányzati intézkedések, az üzemanyagok árcsökkenése, a telekommunikációs díjak csökkenése és az eurózóna vártnál lassabban emelkedő fogyasztói árindexének hatása. Idén 2,2 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál a szakértő, aki szerint jövőre alacsonyabb lehet a fogyasztói árindex a kormányzati intézkedések miatt (technikai feltevésként rezsicsökkentéssel, áfacsökkentéssel számolunk) .

Szerdán a kereskedelmi szálláshelyek júniusi és első féléves teljesítményét, csütörtökön az építőipar júniusi és első féléves kibocsátását közli a KSH.

Májusban az építőipari termelés volumene 35,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist az áprilisi 22,1 százalék után. Az épületek építése 27,2, az egyéb építményeké 46,7 százalékkal nőtt. Az építkezések bővülése májusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építményeknél a termelés út- és vasútépítési munkák következtében bővült – tette hozzá a jelentés.

Pénteken az ipari termelés júniusi második becslését adja ki a KSH.

Az első becslés alapján az ipari termelés volumene 4,0 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 6,5 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban. Az első fél évben 5,6 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

A hét legfontosabb külföldi makroadata az Egyesült Államokból érkezik, és szintén a fogyasztói árindex alakulását tükrözi majd. Az elmúlt hónapokban az egyes szektorokban megváltozott árazási feltételek miatt 2,1 százalékról 1,7 százalékra csökkent a maginfláció, míg a nyersanyagárak csökkenése következtében a februári 2,7 százalékról júniusra 1,6 százalékra mérséklődött az infláció. A csökkenés azonban megállhat, mivel június közepe óta 44 dollárról 50 fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára. Ahhoz, hogy a Fed folytassa a kamatemelési ciklusát, arra van szükség, hogy a maginfláció újra 2 százalék fölé emelkedjen. Ehhez érdemi béremelkedés kellene, ami a várakozásokkal ellentétben hosszú ideje várat magára – véli Módos Dániel, az OTP makroelemzője.

A piac várakozásai szerint csupán 40 százalék a valószínűsége annak, hogy decemberben kamatot emel a Fed, és bár a jegybank jövőre három kamatemelést vetít előre, a piac csak egyre számít. Amennyiben a maginfláció az év hátralévő részében nem kezd el emelkedni, elmaradhat a decemberi kamatemelés. A jegybanki mérleg leépítésének elhalasztásához a maginfláció további csökkenésére, valamint a gazdasági növekedés érdemi lassulására van szükség; ennek egyelőre kicsi a valószínűsége. Ha a maginfláció emelkedést mutat (1,7 százaléknál nagyobb lesz), a dollár erősödhet az euróval szemben – prognosztizálja Módos Dániel.