Futnak a hitelek

Noha a Növekedési Hitelprogram március végével lezárult, a pénzintézetek igencsak folytatták a kis- és középvállalatok finanszírozását, azaz a piaci hitelprogram jól muzsikál és bőven kompenzálja az NHP-állomány hitelvisszafizetésből származó állománycsökkenését. Az MNB hitelezési jelentése szerint a második negyedévben éves szinten 7 százalékkal bővült. Ezen belül a kis- és középvállalkozások, az őstermelőkkel és az egyéni vállalkozókkal kiegészített hitelfelvételének bővülése a 13 százalékot is meghaladta – ismertette Oláh Zsolt, a z MNB pénzügyi rendszer igazgatóságának munkatársa. A szűken vett kkv-állomány hitelbővülése 8,3 százalék volt. A szakember szerint ez a bővülés immár eléri a visegrádi országok átlagos szintjét – csak Szlovákia és Lengyelország áll előttünk – és megfelel az MNB azon elvárásának, hogy a hitelbővülés 5-10 százalék között legyen.

A vállalkozók jórészt enyhülő hitelfelvételekkel szembesültek a negyedév során és a cégek számára kedvező hír, hogy a pénzintézetek döntő része további enyhítést prognosztizál a következő hónapokra – igaz, a korábbinál kisebb mértékben. Elsősorban az árjellegű feltételek enyhültek az MNB szerint. A kereslet leginkább a rövid futamidejű hitelek iránt van a vállalkozóknál, de élénkülést jeleznek a rövid távú kölcsönöknél is. A bankok egyre erősebbnek érzik a versenyt a vállalati szegmensben, s bár az elmúlt hónapok kihelyezéseit továbbra is alacsony kockázatúnak érzi a piac, egyre nő a garanciaintézmények és -termékek iránti kereslet – ezt az magyarázza, hogy a bankok egyre inkább a kisebb vállalatok felé fordulnak, akik kiszolgálásában komoly segítséget jelenthet a garancia.

A lakossági szegmensben 46 százalékos bővülést hozott a hitel iránti igény emelkedése. Ezen belül 35 százalékos volt a lakáshitel-kihelyezések bővülése, míg a személyi hitelek esetében 51 százalékos növekedést mért a jegybank. Az MNB megállapításai szerint immár stabilnak látszik, hogy az új lakáshitel-kihelyezések nagyjából 16 százaléka köthető a kormányzati lakásépítési intézkedésekhez, elsősorban a CSOK-hoz.

A bankok komolyan érzik a lakossági hitelkereslet emelkedését, ugyanakkor saját kondícióikon nem igazán akarnak javítani a felmérés szerint. Egyetlen kivételnek a lakáshitelezés látszik: itt a bankok 15-17 százaléka jelezte, hogy a hitelezési feltételek enyhítésére készül. Ezt a jegybankban a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) bevezetésének tudják be.

A lakossági szegmensben immár 40-45 százalék a hitelközvetítőkön keresztül beérkező hitelkérelem, ám a bankok értékelése szerint a behozott hitelek minősége magas, azaz ez nem okozhat komolyabb kockázat-emelkedést a következő időszakban. A hitelezés bővülésében a jelenlegi jegybanki adósságszabályok nem tekinthetőek érdemi akadálynak, miután a banki belső szabályok rendszerint szigorúbbak, ám a hitelfelvevőknél ez nem okoz gondot.

A fix kamatozású hitelek egyelőre nem tudtak továbblépni a folyósítások 50-60 százalékáról, ám e tekintetben is változást hozhat az MFL. A jegybanknak a lakossági hitelezésben érintett vezetőkkel folytatott beszélgetései alapján a pénzintézetek kevésbé a kockázatok bevállalásában és az árazásban, inkább a szolgáltatás minőségében és a kiszolgálás gyorsaságában terveznek egymással versenyre kelni. Ez összefügghet azzal, hogy a bankok vitatják a jegybank azon megállapítását, hogy a hitelek kamatfelára még mindig 150 bázisponttal magasabb, mint a régióban. Azt ugyanakkor maguk a bankok is elismerik, hogy van még tér a hitelkamatok csökkenésének, s ezt jelzi az is, hogy