Rekordnyereség a bankoknál

Soha nem voltak még olyan nyereségesek az első fél év után a bankok, mint az idén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a hitelintézetek csaknem 363 milliárd forintos adózott eredményt értek el hat hónap alatt, ami 5,67 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ez nem különösebben meglepő, hiszen az OTP és a hazai nagybankok anyacégeinek tőzsdei jelentéséből az derült ki, hogy a nettó profit szinte minden hitelintézetnél gyarapodott. Az adózás előtti eredmény szektorszinten még nagyobb mértékben, több mint 9 százalékkal, 393,4 milliárd forintra hízott.

Pedig az első fél év nem volt minden szempontból könnyű. Az alacsony kamatkörnyezet nem kedvez a hitelintézeti szektornak, a kamateredmény ennek megfelelően mintegy 6 százalékkal 391,4 milliárd forintra csökkent. A nem kamateredmények viszont a másfélszeresükre, 331,9 milliárd forintra ugrottak több tényezőnek is köszönhetően. Az egyik a jutalékeredmények 11,6 százalékos bővülése volt, a másik fontos faktor pedig az „egyéb nem kamateredmények” zsugorodása. Ezen a soron tartják nyilván a pénzügyi intézményekre kivetett egyéb terheket is, például a bankadót, amelynek mértéke az idén csökkent. A növekvő nyereség egyre stabilabbá teszi a szektort. A hitelintézetek saját tőkéje a fél év végén már meghaladta a 3900 milliárd forintot, a tőkemegfelelési mutatójuk pedig 21,4 százalékosra emelkedett.

A jövőbeni kilátások is jók. A hitelintézetek az idén már szépen nőnek, a mérlegfőösszegük az első hat hónapban 2,25 százalékkal 35 168,312 milliárd forintra emelkedett. Ebben egyre fontosabb szerepe volt a hitelezés bővülésének, a nettó hitelállomány ugyanis 6 százalékkal 17 783 milliárd forintra ugrott. A nettó vállalati hitelállomány ezen belül bő 5,5 százalékkal 5781,797 milliárd, a lakossági hitelállomány pedig 2,6 százalékkal 5248,969 milliárd forintra hízott.

A növekedés annyira markáns, hogy az év eleje óta a bruttó hitelállományok is nőttek, pedig a bankok folyamatosan tisztítják a portfólióikat, és csökkentik a nem teljesítő hitelek volumenét. (A bruttó hitelállományok a késedelmes hitelek veszteségei miatt nagyobbak a nettónál.) A projekthitelek bruttó mennyisége például már csak 1317,3 milliárd forint, és ebből csupán 85 milliárdot tesz ki a 90 napon túl későké, ami a fele sincs az egy évvel korábbinak.

A teljes hitelintézeti szektoron belül a 90 napon túl késedelmes, vagyis nem teljesítőnek számító hitelek aránya 4 százalék körül volt, a vállalati hiteleknél az arány 4,23, a háztartási kölcsönöknél 9,25 százalékos. A megmaradt minimális lakossági devizahitelből még mindig nagyon sokat nem fizetnek, a háztartások külföldi pénznemben nyilvántartott banki tartozásának csaknem negyede számít bedőltnek, ezen belül az ingatlanhiteleknél 43,8 százalék a nem teljesítők aránya. A hitelintézetek türelme gyorsan fogy, ezt jelzi, hogy a leghamarabb az átstrukturált hitelportfóliókat építik le, vagyis azoktól az ügyfelektől szabadulnak meg, akiknek egyszer már adtak engedményt, de így sem törlesztettek rendesen. A lakosságnak az év elején még több mint 1200 milliárd forintnyi átstrukturált hitele volt, a fél év végén a volumen alig érte el a 450 milliárd forintot.