Megduplázták a Széchenyi kártya hitelkeretét

2001-ben Orbán Viktor és Demján Sándor, a VOSZ elnöke megállapodott egy kedvezményes vállalkozói hitelről, amelyhez az induló támogatást Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter adta. A kezdeményzést később továbbvitte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), melynek köszönhetően megszülethetett a Széchenyi Kártya konstrukció.

Krisán László, a Széchenyi kártya programot irányító Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta:

szerinte mára 1841 milliárd forint értékű hitelt sikerülhetett folyósítani, 343 ezer igénylésnél tartanak és 248 ezer vállalkozó vehette át a kártyáját. A Széchenyi Kártya igénylőinek 86 százaléka vidéki vállalkozás, 25 százalék pedig az egyéni vállalkozók aránya.

Az átlagos hitelösszeg 7 millió forint, ami azt bizonyítja, hogy a Széchenyi Kártya ma már a kis- és középvállalkozások legsikeresebb hitelterméke. „Segítségével havonta 17 milliárd forint, óránként több, mint 100 millió, 5 percenként 11 millió forint új hitel segíti a hazai vállalkozások életét” – mondta Krisán László. Hozzátette, a kártya ma már programként működik: a kezdeti folyószámlahitel ma már beruházási-, agrár-, EU-finanszírozási hitelcélokkal is kibővült. A felhasználást segítendő, a kezdeti 1 millió forintról 2015-re 50 millióra nőtt a Széchenyi kártya maximális hitelkerete – fűzte hozzá a vezérigazgató.

Krisán László ezután hangsúlyozta:

a Széchenyi kártya speciális termék, amelyet vállalkozói szervezetek menedzselnek, s amelyhez kormányzat kamattámogatást nyújt, valamint garanciaintézmény is kapcsolódik hozzá. Ma már összesen 9 bank segít a hitelnyújtásban, az igénylések bonyolítását 220 VOSZ- és kamarai iroda segíti.

A Széchenyi Kártya a tisztességes vállalkozói tevékenység emblémája – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, emlékeztetve: a kártyaigénylés feltétele a feddhetetlen vállalkozói múlt, tisztességes adózói magatartás. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a Széchenyi Kártya által a vállalkozókhoz eljuttatott összeg ma már az MNB Növekedési Hitelprogramjához hasonló összeggel segíti a magyar gazdaság szereplőit. Dávid szerint a közvetítőrendszer bizonyított, így alkalmas arra is, hogy egyéb, a vállalkozásokat támogató konstrukciókat, így például kombinált mikrohitelek vállalkozókhoz való eljuttatásában segítsen. (Korábban sikeresen vettek részt ilyen termékek terítésében.)

Az új gazdasági modellben minden egyes kiadott Széchenyi Kártya egy-egy új kapaszkodót jelenthet. 6 év alatt 100 ezer új kapaszkodót tudtunk kihelyezni, így nem meglepő, hogy megkapaszkodtunk – emlékezett vissza a 150 ezredik Széchenyi Kártya kibocsátására Orbán Viktor miniszterelnök. A kártya bizonyítja, hogy egy ember egyedül nem tud elég okos lenni. A kártyaprogram megvalósulásához sok ember közös gondolkodása kellett – mondta a kormányfő, aki szerint hasonló utat fognak követni a jövőben is.

A pénzügyi rendszer tudását a jegybankon keresztül igyekszünk hasznosítani, míg a reálgazdaság ismereteit a kamarákon át gyűjtjük be

– mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt is elmondta: szerinte a magyar gazdaság nem csak azért fejlődik, mert Uniós támogatást kap az ország. „Mi magunknak köszönhetjük a teljesítményt, hiszen 2010-ben nem álltak rendelkezésre komoly EU-támogatások. Mégis sikerült az adósságot 53 százalékra visszaszorítani, s volt olyan félévünk, amikor 6 százalékkal tudott bővülni a gazdaság” – jelentette ki. Ismertette: a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forintos összegével szemben az EU-támogatások évi 1000-1500 milliárd forintot jelentenek, így az, hogy a gazdaság fejlődik, leginkább a munkaadóknak és a munkavállalóknak köszönhető.

Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek átlátható módon hozzá tudnak járulni a hazai kis- és középvállalkozások feltőkésítéséhez, a Széchenyi Kártya az egyik ilyen megoldás. A kkv-k hitelezésének felfuttatása nemzetstratégiai kérdés: 2015-ben 2 millió ember, a teljes foglalkoztatotti létszem 75 százaléka dolgozott kis- és középvállalkozásoknál. A bruttó nemzeti termék felét a szektor adja, ugyanakkor javítani kell azt, hogy a szektor részesedése az exportból mindössze 30 százalékos.

– tette hozzá Orbán Viktor.