Olcsóbban jutunk piaci forráshoz, mint a lengyelek

Bár a három hónapos diszkontkincstárjegyek már negatív kamattal kelnek el az aukciókon, a magyar hosszú kötvények másodpiaci hozama még mindig az egyik legmagasabbnak számít a régióban. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban egy százalék alatt vannak a tízéves hozamok, sőt Bulgáriában is csupán 1,43 százalékos a ráta. A magyarországi tízéves referenciaráta viszont jelenleg 2,94 százalékos, messze van még a 2,76 százalékos történelmi mélyponttól is, amit egyébként valamivel több mint egy éve, tavaly augusztusban ért el. Annak ellenére nem süllyedt azóta újabb mélypontra a tízéves hozam, hogy időközben a Standard and Poor’s (S&P) és a Moody’s is felminősítette a hosszú távú magyar államadósság besorolását, így visszakerült az ország a befektetésre ajánlott kategóriába.

A magyarországi hozamgörbére a piac mellett a jegybank intézkedései is komoly hatással vannak. A jegybanki betétek mennyiségének korlátozása miatt a bankok kénytelenek állampapírt vásárolni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén a hitelintézetek nettó 530 milliárd forintért vettek magyar állampapírt, és a náluk lévő állomány meghaladja már a 8 ezermilliárd forintot.

A bankok viszont csak körülbelül öt-hat éves lejáratig vásárolnak állampapírokat

– magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Ennek köszönhető a magyar hozamgörbe sajátos alakja, ami kezdetben viszonylag lapos, majd hirtelen meredeken emelkedni kezd. Az ötéves hozam egyébként 1,6 százalék körül van Magyarországon.

A hitelminősítői besorolások a jelek szerint csak részben befolyásolják a régiós hozamokat. Lengyelország például mindhárom nagy hitelminősítőnél több fokozattal Magyarország fölött van, az ötéves hozam náluk mégis 93 és a tízéves is 28 bázisponttal magasabb a magyarénál. A háttérben a jegybankok különböző monetáris politikája állhat. Magyarországon a rövid hozamokat az MNB sikeresen tartja lent, emellett a piac arra számít, hogy míg idehaza legkorábban 2019-ben kezdheti meg a monetáris tanács az alapkamat emelését, ez Lengyelországban és Csehországban már korábban bekövetkezhet.

Magyarországnál rosszabb besorolású országoknál viszont alacsonyabbak a kötvényhozamok. Bulgária például az S&P-nél bóvliban van még, és a Fitchnél is kissé rosszabb a minősítése, ugyan szintén a BBB– kategóriába tartozik, de nem pozitív, hanem stabil kilátással. A Moody’snál viszont egy fokozattal Magyarország fölött van Baa kategóriában.

A kétéves bolgár állampapírok kamata viszont már negatív a piacon, az ötéveseké pedig nulla körül van, és a tízéves is bőven 1,5 százalék alatt marad. Horvátország mindhárom nagy hitelminősítőnél bóvli kategóriás, sőt sehol nincs utalás arra, hogy a közeljövőben felminősítenék a befektetésre ajánlott csoportba. A tízéves horvát hozam ennek ellenére tegnap 2,8 százalék körül volt, nagyjából 10 bázisponttal a magyarországi alatt. Románia besorolása viszont mindhárom hitelminősítőnél megegyezik Magyarországéval, az egyetlen különbség, hogy a Fitchnél stabil a kilátása. Vélhetően nem ennek az apró különbségnek köszönhető, hogy a tízéves állampapírjai csaknem 3,9 százalékos hozammal forognak a piacon, és az ötévesek is csaknem 2,6 százalékos kamatot fizetnek.