Az MNB lehet a leglazább a régiónkban

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptember 19-i kamatdöntő ülésén bejelentett intézkedésekből az látszik, hogy hazánkban lehetnek a leglazább monetáris kondíciók a régióban. Bár a 0,9 százalékon álló alapkamaton ezúttal sem változtattak, a nem konvencionális eszközökben számos, a lazítás irányába mutató változtatást hajtottak végre.

A betéti ráta –0,05 százalékról –0,15 százalékra csökkent, a három hónapos betét plafonját 300 milliárdról 75 milliárd forintra csökkentették – ami szinte felér ezen eszköz megszüntetésével –, továbbá bejelentették, hogy jelentősen megnövelik a swaptenderek volumenét, és a hosszabb lejáratú hozamokat is le szeretnék szorítani.

A jelek arra utalnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytathatja a közép-európai önálló devizával rendelkező országok (CE3) jegybankjai közül a leginkább galamb monetáris politikát. Míg a cseh központi bank már megkezdte a kamatemelési ciklusát, és a lengyel jegybankárok részéről is hallhattunk már héja megnyilatkozásokat – igaz, rövid távon itt nem várható szigorítás –, addig a Magyar Nemzeti Bank új lazítási ciklusba kezdett.

Előbbiek, illetve a fejlődő piaci devizákat is érintő általános kockázatkerülés miatt a forint gyengült az elmúlt napokban, és az euró jegyzése már elérte a 312 forintos ellenállási szinteket.

Bár rövid távon számos olyan tényező van, amely a forint nagyobb mértékű leértékelődését gátolja – gondoljuk csak a pozitív folyó fizetési mérlegre, a stabil és alacsony hiányra, valamint a csökkenő pályára álló államadósságra –, a jövő évben már kialakulhat olyan helyzet, amelynek hatására tovább gyengülhet a forint.

Ez utóbbi forgatókönyv főleg akkor valósulna meg, ha az EKB a jelenleg vártnál gyorsabban csökkentené az eszközvásárlási programját, vagy akár kamatot is emelne.