Prémiumfüggővé vált a lakosság

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránti igény, idén már az értékesített lakossági állampapírok közel felét ezek adták. Ennek hátterében az inflációs ráta év közben tapasztalt, átmeneti emelkedése, illetve a pozitív reálkamat iránti igény állt.

Októberben új sorozatok váltak elérhetővé a PMÁP-konstrukció keretében, amelyek a korábbi sorozatokhoz képest egy-egy évvel később járnak le. Az új kötvények (2021/J és 2023/I) kamatozása is a magyar inflációs mutatóktól függ. Az első kamatfizetésre a 2021/J esetében 2018 májusában kerül sor éves 3,55 százalékos kamattal, míg a 2023/I esetében 2018 márciusában éves 3,8 százalékos kamattal. A kötvények kamatozása ezt követően az éves átlagos infláció függvényében alakul rendre éves 1,25 százalékos és 1,50 százalékos kamatprémiummal. Mindez azt jelenti, hogy egy feltételezett 2 százalékos inflációnál a kamatfizetés mértéke 3,25 és 3,50 százalék lenne.

A lakosság korábban jellemzően a rövidebb lejáratú (egy évnél rövidebb futamidejű) állampapírokat részesítette előnyben, ám a háztartások vagyonának folyamatos növekedésével, a jelenlegihez képest várhatóan némileg magasabb inflációs rátákkal és az Államadósság Kezelő Központ termékpalettájának bővülésével párhuzamosan nő az igény az éven túli állampapírokra.

A piaci inflációs prognózisok szerint várhatóan 2 százalék felett alakul az inflációs ráta középtávon. A hosszabb futamidejű állampapírok iránti keresletet növeli, hogy ilyen helyzetben a rövid papírokkal nem tudunk majd érdemi reálhozamot elérni. Ebben a környezetben pedig a PMÁP-sorozatok nagyobb reálhozamot biztosíthatnak a jövőben a többi állampapír-konstrukcióhoz képest.

A PMÁP-sorozatok esetében kockázatot jelent, hogy a vártnál lényegesen alacsonyabban alakulhat az inflációs pálya. A konstrukció előnye viszont, hogy ez a kockázat limitált, hiszen a 2021/J és 2023/I kötvények második és későbbi kamatfizetései nem lehetnek kisebbek a két kamatfelárnál (rendre 1,25 százalék és 1,50 százalék).