Előfordul, hogy nem stimmel az egyenleg

Az ördög nem alszik – ezt gondolják sokan a brókerbotrányok után a befektetési vállalkozások ügyfelei közül. Ennek egyik jele, hogy egyre többen használják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírszámla-lekérdező alkalmazását (ÉSZLA). Magyarországon a jegybank adatai szerint 1,7-1,8 millió értékpapírszámla lehet, ennek több mint a 95 százaléka lakossági ügyfelek nevén van. A számlák között körülbelül 360 ezer tartós befektetési szerződést (TBSZ) és 120 ezer nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) tartanak nyilván. A háztartások elsősorban állampapírt tartanak a számlákon.

A jegybank adatai szerint szeptember végén a kisbefektetőknél lévő teljes hazai kibocsátású értékpapír-mennyiség megközelítette a 9200 milliárd forintot, és ennek több mint a fele, 4767,4 milliárd forint állampapír volt. A lakosság emellett a legnagyobb mennyiségben befektetési alapokat tart, az értékpapírszámlákon összesen 3872,1 milliárd forintnyi befektetési jegy volt a harmadik negyedév végén, ezenkívül 456,7 milliárd forintnyi hazai tőzsdei részvény és némi banki, valamint vállalati hitelpapír is gyarapította a megtakarításokat.

A Quaestor-botrány óta azonban érthetően sokan bizalmatlanok, hogy a megvásárolt értékpapírok egyáltalán léteznek-e, nem fiktív termékekről van-e szó. A Buda-Cash-eset tanulsága pedig az volt, hogy előfordulhat, hogy az ügyfél ugyan úgy tudja, ott van a számláján az értékpapír, de a brókercég azt a tudta nélkül már eltüntette onnan. Az ÉSZLA alapján mindenki naprakészen tájékozódhat, valóban ott van-e a számláján minden értékpapír, amelyet megvásárolt.

Az MNB adatai szerint a lekérdezések száma hónapról hónapra növekszik. Az online felület látogatottsága jellemzően a havonta megújuló belépési jelszavak kézhezvétele után a legmagasabb: ilyenkor akár napi több ezer ügyfél is megtekinti az oldalt. Hogy mely cégek ügyfelei a legbizalmatlanabbak, azt nem tudni, a belépések ugyanis teljesen anonim módon történnek, a jegybank sem tudja meg, melyik ügyfél melyik szolgáltatónál kérdezte le az adatokat.

Arra viszont volt már példa, hogy az ügyfél úgy látta, nincs meg minden általa vásárolt eszköz a számláján. A rendszer 2016. februári indulása óta összesen 62 ilyen esetet jeleztek a felügyeletnek. A jelzés oka 24 esetben az volt, hogy az értékpapírszámla-vezető helytelenül tüntette fel a pénzeszközök egyenlegét, 13 esetben pedig az értékpapírok készletét. További 25 esetben mind a pénzeszközök egyenlegét, mind az értékpapírok készletét helytelenül tüntették fel az ügyfelek álláspontja szerint.

Ezekben az esetekben az MNB azt tanácsolja, hogy ha nem egyezik meg a befektetési szolgáltató által küldött kivonat és az online lekérdezés adata, a problémáról az ügyfélnek elsőként a befektetési szolgáltatónál kell panaszt tennie. Emellett lehetősége van az ÉSZLA felületén keresztül jelzést küldeni az MNB-nek is, ez az ügyfél döntése alapján történhet anonim módon vagy nevének megadásával is.