Nincs forgalmuk a jelzálogleveleknek a tőzsdén

Három új jelzáloglevél-indexet indított el a múlt hét végén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve, a piaci szereplőkkel való egyeztetés eredményeit is figyelembe véve, hozták létre a mutatókat: a BÉT Jelzáloglevél Total Return Indexet és két hozamindexet, egy hároméves és egy ötéves futamidejűt. Az indexkosarak a BÉT-re mindenkor bevezetett fix kamatozású, forintban denominált és a kézikönyvekben meghatározott egyéb speciális előírásoknak megfelelő jelzálogleveleket tartalmazzák, és a jelzáloglevél-forgalmazók saját számlás tőzsdei árjegyzéseire épülnek.

Másra nehéz is volna alapozni, a BÉT-re bevezetett jelzáloglevelek forgalma ugyanis minimális. Négy jelzálogbank harminchat hitelpapírja forog most a parketten, ezekre az idén harmincnyolc kötés született, és az összesített forgalmuk január 1-je óta nem érte el a 70 millió forintot. A legtöbbet egyébként az FHB jelzálogleveleivel kereskednek: huszonhét kötés született 54,5 millió forint értékben. Az UniCredit Jelzálogbank egyik jelzáloglevelére tíz ügyletet kötöttek nagyjából 11 millió forint értékben, az OTP Jelzálogbank egyik hitelpapírjára pedig az idén egyetlen 3,44 millió forintos kötés született. Az Erste Jelzálogbank jelzáloglevelei is ott vannak a BÉT-en, és bár ebben a kategóriában a legnagyobb kapitalizációjú értékpapírok a tőzsdén, kötés az idén még nem született rájuk.

Nincs minden hazai jelzáloglevél bevezetve a tőzsdére. A hazai jelzáloglevél-állomány szeptember végén 951,5 milliárd forint volt az MNB adatai szerint, ebből most 800 milliárd forintnyi forog a parketten. A MNB hat jelzálogbankot tart nyilván: az FHB, az OTP, az Erste és az UniCredit mellett még a K&H és az MKB Jelzálogbank van jelen a piacon.

Hogy a jelzáloglevelek tőzsdei forgalma csekély, nem meglepő. A hitelpapírok döntő részét ugyanis bankok jegyzik le. Szeptember végén a 951,5 milliárd forintnyi jelzáloglevél 73 százaléka valamilyen hitelintézetnél volt. A bankok részben kényszerűségből vásárolnak ilyen értékpapírokat. A jegybank ugyanis április 1-jétől előírta nekik, hogy jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban a szóban forgó forrásból biztosítsák. Ez azonban csak a kezdet: az úgynevezett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának szintje jövő októbertől 20 százalékra emelkedik.

Kérdés, hogy a tőzsdei forgalomra mindez hogyan hat. A bankok általában zárt körben jegyzik le azt a jelzáloglevél-mennyiséget, amelyre szükségük van. Ez egyébként még folyamatosan csökken, hiába nő ugyanis a lakáscélú hitelek mennyisége, és haladja meg ismét a

3 ezermilliárd forintot, a válság előtt felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége egyelőre gyorsabban fogy.

A hat éve még 2700 milliárd forint körül tetőző állományból így alig 1200 milliárd forintnyi maradt. A többi befektetői kör pedig nem áll sorba jelzáloglevélért. A biztosítók és a nyugdíjpénztárak, valamint a külföldi intézményi befektetők tartanak még e papírokból számottevő mennyiséget, a kisbefektetők azonban egyáltalán nem keresik őket, a háztartásoknál is csupán 2,7 milliárd forintnyi van belőlük.