Lekörözte a CETOP a BUX indexet

Idén eddig 2,3 százalékkal emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) harmadik számú mutatója, a 25 régiós vállalat tőzsdei teljesítményét tükröző CETOP index. A CETOP 2151 pontról 2200-ig kapaszkodott, de január 23-án 2305 ponton járt lokális csúcson a mutató. Ezen a szinten legutóbb 2011 nyarán volt az index. Január 23-ig csak kisebb lendületvesztésekkel emelkedett a CETOP, de utána szinte folyamatos volt a csökkenés. A kedvező nemzetközi hangulatban január 23-án nemcsak ez a mutató, hanem a BUX és a CECE is egy hónapos csúcson zárta a kereskedést. A CETOP-nál az a pontos megfogalmazás, hogy azon a szinten határozták meg a nap végi értéket. A CETOP index ugyanis nem real time.

A szintén régiós index CECE 2,28, míg a CETOP pontosan 2,27 százalékkal emelkedett az utolsó 2017-es kereskedési nap és február 7. között. A BÉT fő mutatója, a BUX ezen az időtávon kisebb mértékben, 0,8 százalékkal drágult.

Ezt részben az indokolja, hogy az osztrák, a lengyel, a cseh és a román blue chipek is jobban teljesítettek ebben az időszakban, mint a magyarok. Ez a tőzsdék vezető indexeinek januári változásában is látható.

A CETOP-ot 346,2 ezer euró értékben használták referenciamutatóként 2017 első negyedévében a BÉT közlése szerint. A BUX-nál ez 267,5 ezer euró volt, ami azt jelenti, hogy a hazai intézményi befektetők körében nagyobb vagyon referenciamutatójaként szolgál a CETOP, mint a BUX.

A CETOP-ba bekerülő vállalatokat a kapitalizáció és a féléves forgalom alapján válogatják ki. A CETOP és a bécsi tőzsde régiós indexe, a CECE változása szinte teljesen azonos. Bár éppúgy régiós mutató a CECE, de fontos eltérés, hogy abban csak három országból szerepelnek papírok, viszont összesen 32 komponens teljesítményét veszik figyelembe. Tíz-tíz magyar és cseh, illetve 12 lengyel részvény együttes mutatójáról van szó. Míg a BÉT CETOP indexében csak az OTP Bank, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom szerepel, addig a CECE mutatóba – bár csupán 0,03 és 0,21 százalék közötti súllyal, de – az Opus, a Waberer’s, a CIG Pannónia, a Graphisoft, az ANY Biztonsági Nyomda és az FHB is beleszámít. A magyar részvények összesen 18,34 százalékkal számítanak bele a CECE-be. Súlyozást tekintve a CETOP és a CECE nagy része megegyezik, ezt tükrözi a két index rendkívül hasonló teljesítménye.

A CETOP-ot egyébként még 2002-ben azért alakították ki, mert a CECE-ben alulsúlyozottak voltak a magyar papírok, így annak alternatívája volt akkor. Ezt a helyzetet 2016-ban egy szabálymódosítással a CECE már megszüntette, ám a hazai alapkezelőknek az is fontos céljuk volt a CETOP létrehozásával, hogy annak menedzsmentje Magyarországon legyen.

Az induláskor még húsztagú CETOP-pal szembeni elvárás az volt, hogy a közép-európai régió szabályozott piacára bevezetett részvények, ezeken keresztül a közép-európai részvénypiac egészének teljesítményét tükrözze, és referenciamutatóként szolgáljon a befektetőknek. Ez meg is valósult, egy másik célkitűzés viszont, hogy strukturált és származékos termékek alapját képezhesse, még nem. Indexkövető alap, határidős kereskedés a CETOP-ra nincs. A BÉT egy korábbi felmérése szerint CETOP ETF-re nincs jelentős igény a hazai alapkezelők körében, hiszen ők hozzáadott értéket a régió papírjainál az aktív kezelésben tudnak teremteni. Részben ez indokolja, hogy a CETOP nem real time.

A CETOP kalkulációjában fontos figyelembe venni, hogy az index az osztalékfizetéseket nem fekteti újra be a kosárba. A kelet-közép-európai régió legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú vállalatainak teljesítményét tükrözi a CETOP index, így abba a blue chipek kerülnek az érintett piacokról.