Rossz fényt vet a botrány az EKB-ra is

Kellemetlen helyzetbe hozta az Európai Központi Bankot (EKB) az, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma múlt héten azzal vádolta meg Lettország harmadik legnagyobb bankját, az ABLV-t – szankciókat előrevetítve –, hogy részt vett Észak-Korea fegyverfejlesztésének finanszírozásában, illetve pénzmosási ügyletekben – írja a Financial Times. Bár a lett hatóságok feladata lenne biztosítani, hogy az országban működő bankok ne kövessenek el pénzmosást, az ABLV-vel kapcsolatos vádak rossz színben tüntetik fel az EKB-t is, különösen annak tükrében, hogy az európai pénzintézet csak napokkal a botrány kirobbanása után, hétfőn fagyasztotta be a lett bank kifizetéseit.

A lap szerint a kínos szituáció arra vezethető vissza, hogy a hatalom megoszlik az eurózóna központi bankja, illetve az egyes tagállamok jegybankjai között, és az európai monetáris unió még gyerekcipőben jár, bár az euró már majdnem húsz éve, 1999 óta létezik. „Nem arról van szó, hogy az EKB ne akarna nagyobb hatalmat, egyszerűen csak nincs rá lehetősége. Természetesen a nemzeti erőknek nem áll érdekükben, hogy átengedjék az irányítást a központi banknak, tisztában vannak azzal, hogy utána már nem kerülne vissza a kezükbe a gyeplő” – mondta Leo Hoffmann-Axthelm, a Transparency International kutatási és képviseleti koordinátora.

Az ABLV a múlt héten likviditási támogatást kért a lett jegybanktól azt követően, hogy az amerikai vádak miatt a betétesek a teljes állomány 22 százalékát, mintegy 600 millió eurót kivettek a pénzintézetből. A Reuters hírügynökség információi szerint a jegybank végül 97,5 millió eurós hitelt nyújt az ABLV-nek, ehhez azonban a banknak még bizonyítania kell, hogy csak ideiglenesen fizetésképtelen, és a tranzakciót az EKB-nak is jóvá kell hagynia. Tavaly két lett bankra már több mint 2,8 millió eurós bírságot szabtak ki amiatt, hogy megengedték az ügyfeleiknek az Európai Unió és az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióinak kijátszását. Az ABLV vezérigazgató-helyettese, Va­dims Reinfelds azonban tagadja, hogy bármilyen illegális tevékenységben közreműködtek volna. „Nem sértettünk meg szankciókat” – jelentette ki.

Bajban van Rimsevics

Mindeközben egy másik botrány is kitört a lett bankszektorban: a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal eltiltotta hivatali feladatainak gyakorlásától a jegybank elnökét, Ilmars Rim­sevicset. A jegybankelnököt szombaton azzal a váddal vették őrizetbe, hogy 100 ezer euró kenőpénzt követelt a Norvik kereskedelmi banktól, ő azonban ezt tagadta. Rimsevics végül hétfőn szabadult, óvadék fejében. Maris Kucinskis miniszterelnök korábban már arra kérte a jegybankelnököt, hogy mondjon le, hisz „a súlyos vádak mellett dolgozni sem tud”. Rimsevics azonban az ártatlanságát hangsúlyozva ellenállt, és mivel a központi bank politikai függetlenséget élvez, legfeljebb a bíróság állíthatja őt félre. A korrupcióellenes hivatal tájékoztatása szerint Rimsevics és az ABLV bank ügye között nincs összefüggés, a védelmi minisztérium keddi közleménye pedig azt állítja, lejárató kampány keretében próbálják befeketíteni a jegybankelnököt, és befolyásolni az októberi választást.