Tovább tart a Rába-spekuláció

A Rába árfolyama szerdán újra emelkedett, fél órával zárás előtt 3,1 százalékos plusz után 1485 forinton állt azt követően, hogy kedden 4 százalékos eséssel korrigálta a kurzus a hétfői 15 százalékos ugrást. Ez csaknem tízéves csúcs, hiszen 2008 augusztusa óta nem volt ilyen drága a papír.

A rali mögött nem volt hivatalos bejelentés, sem megrendelésről sem másról nem jelent meg közlemény. Sokak szerint eddig kimaradt a Rába azon cégek árfolyam-emelkedéséből, melyekről kispapírelemzések készülnek a Budapesti Értéktőzsde támogatásával, és ezt hozza most be. Egyes piaci információk szerint a Rába részvényeinek tőzsdei forgalmában az elmúlt napokban történt emelkedés nem arra utal, hogy egy nagybefektető vagy intézményi szereplő zsákolná a papírokat. Vélhetően a spekulánsok közt terjedtek el olyan hírek, amelyek alapján elkezdték venni a Rába részvényeit.

Piaci pletykaként felmerült az is, hogy a Rába ingatlanvagyonát külön cégben, akár szabályozott ingatlanbefektetési társaságban (SZIT) bevezetnék a tőzsdére. A Rába Nyrt. tulajdonában áll egy Győr központjához közeli, 40 hektáros terület. A helyi Árkád bevásárlóközpont mögötti rész egy csaknem üres telek, amely részben a Mosoni-Duna partján fekszik, és amelyen korábban üzemek voltak (ezeket azóta lebontották). A Rába Nyrt. közzétett 2016-os IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a terület befektetési célú ingatlanként 338,2 millió forintos bekerülési nyilvántartási értéken szerepelt, de a kiegészítő melléklet adatai szerint 2016 végi valós értéke 4,57 milliárd forint volt. A valós értéket egy külső független értékbecslő állapította meg a hasonló ingatlanok piaci árának figyelembevételével.

Kevéssé valószínű, hogy a Rába SZIT-et alapítana, és akár két céggel lenne jelen a hazai parketten, ugyanakkor teljes valószínűséggel nem zárható ki, mert a többségi tulajdonos szándékait nem ismerjük. A Rába alapvető profilja nem az ingatlanfejlesztés, és kérdés, hogy bele akarna-e vágni egyedül egy olyan projektbe, melyben nincs tapasztalata

– mondta Rátkai Orsolya, az OTP Bank Elemzési Központjának elemzője. Valószínűbb, hogy a Rába keres egy ingatlanbefektetőt, aki megvásárolná az ingatlant, amelyet a járműipari cég már 2011 óta árul.

„A SZIT létrehozása azért sem valószínű a Rába részéről, mert a befektetési formára olyan előírások vonatkoznak, amelyek ebben az esetben nem teljesülnek. A jogszabály szerint a SZIT portfóliójában lévő ingatlanok közül egyik értéke sem haladhatja meg a mérlegfőösszeg 30 százalékát. Ez nyilván megoldható egy telekkönyvi darabolással, de a győri ingatlan nem termel bevételt, így osztalékot sem tud fizetni, márpedig egy SZIT-nél alapkövetelmény, hogy az éves eredmény 90 százalékát így fizessék ki a befektetőknek – hívta fel a figyelmet Rátkai Orsolya. – A Rába egyben akarja eladni a kérdéses területet, de annak hasznosításához önkormányzati közreműködés szükséges. A közművesítés és az útfejlesztés megvalósítása egy esetleges lakópark megépítéséhez vagy az ingatlan kereskedelmi hasznosításához jelentős költséggel járna, és jó esetben az önkormányzatnak is részt kellene ebből vállalnia.”