Kitart a Fondul mellett a Templeton

Áprilistól ön veszi át a kárpótlási alap irányítását. Melyek az elsődleges céljai?

A kinevezésem a Franklin Templeton Investments Limited (FTIML) bukaresti kirendeltségének, illetve a Fondul Proprietatea (kárpótlási alap, FP) élére egybeesik azzal, hogy az alap részvényesei újabb két évre megújították az FTIML-t mandátumát az FP menedzselésére. A legfontosabb feladatunk, hogy növeljük a részvényesi értéket, célunk, hogy egyre több, az alap portfóliójában lévő vállalat tőzsdére kerüljön, és hogy csökkenjen a részvények árfolyama és a névérték közötti diszkont.

Mi lehet az oka annak, hogy az FP részvényárfolyama – az aktív saját részvényvásárlások ellenére – évek óta nem éri el a névértéket?

Ez rajtunk kívül álló okokra vezethető vissza. A román tőkepiac igen lassú ütemben fejlődik, de a diszkontért okolható például az alacsony olajár, valamint hogy évek óta csúsznak a beígért privatizációk. Legutóbb 2014-ben került piacra állami vállalat az Electrica IPO-jával. A Hidroelectrica IPO-ja ugyanakkor sorsdöntő lehet a román tőkepiac és az FP számára egyaránt.

Piaci pletykák szerint az FP tulajdonosai exitre készülnek. Felszámolhatják az alapot?

Ez nem céljuk sem a részvényeseknek, sem az alapkezelőnek. Az FTIML több mint nyolc éve élvezi a tulajdonosok bizalmát, az elkötelezettségünk egyik bizonyítéka pedig az, hogy 2011-ben tőzsdére vittük az alapot Bukarestben, majd 2015-ben sor került a londoni rábocsátásra is.

Hogyan élik meg a külföldi befektetők a politikai bizonytalanságot és a gazdasági egyensúlytalanságokat?

Egy befektetőnek a legfontosabb a megtérülés, a profit, a növekedési potenciál, és bár fontos, de csak másodlagos szempont a politikai helyzet. A hosszú távon is kiszámítható, tervezhető üzleti környezet azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a román tőkepiac elnyerje a feltörekvő piaci minősítést.

Lát esélyt arra, hogy változzon Bukarest hozzáállása, és újabb állami vállalatokat vigyen tőzsdére?

A román tőkepiacnak legkevesebb négy-öt új nagy vállalatra lenne szüksége ahhoz, hogy teljesítse az MSCI méreti és likviditási követelményeit. Január elején mindössze két tőzsdei társaság, a Romgaz és a Banca Transilvania ütötte meg ezen mércét. A Hidroelectrica tőzsdei megjelentése segítene elérni az MSCI küszöbszintjét, az FTIML pedig kész részt venni a folyamatban, tekintve, hogy a társaságban az FP-nek 20 százalékos részesedése van.

Számítanak idén a Hidro­elect­ricára a tőzsdén?

Leghamarabb 2019-ben van valós esélye az IPO-nak. Ehhez azonban már most meg kellene hozni néhány fontos kormányzati döntést, mivel az elmúlt években e tekintetben nem sok történt. Sőt, az elmúlt időszakban egyre átláthatatlanabbá vált a társaság, mely látszólag rövid távú stratégiák szerint működik. Érthetetlen, hogy Bukarest miért nem csap le arra a hatalmas lehetőségre, hogy külföldi befektetők készek tőkét hozni az országba. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a mindenkori kormány képviselőivel, ez elengedhetetlen a portfóliónkban lévő állami vállalatok miatt is, hiszen a cégek sikere mindkét fél számára fontos, a cél azonos.

Régiós viszonyításban melyek a bukaresti piac előnyei?

A legvonzóbb a román társaságok értékelése, részvényeik ugyanis jelentős diszkonttal forognak a régiós szektortársaikhoz képest. Ráadásul rendre magas osztalékot is fizetnek. Az alacsony likviditás miatt ugyanakkor a nagyobb befektetőknek nehézkes megjelenniük a piacon. Az elmúlt években ugyan négy új magántársaság is megjelent a parketten, a piaci áttörést azonban az állami vállalatok listázása hozná el. Technikai nehézségek is vannak: egy külföldi számára hónapokba telik számlát nyitni, nincs lehetőség shortolni, és a származtatott termékeknek sincs piacuk.

Ráadásul igen magasak a kereskedési költségek is. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy Bukarestben négyszer alacsonyabb az átlagforgalom Budapesthez képest, annak ellenére is, hogy az üzletkötések értéke a 2016-os napi 9-ről 12 millió dollárra emelkedett 2017 végére.

Hosszú távon képes egy ilyen kis piac fennmaradni a saját lábán?

A román piacban hatalmas kihasználatlan potenciál van, jó befektetési lehetőségek kínálkoznak az informatikai és távközlési, az egészségügyi és energetikai szektorokban. A fejlődés egyetlen módja a kibocsátók számának növelése.

Kárpótlás részvényekkel

A Fondul Proprietatea (FP) alapot 2005-ben azért hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a kommunista rezsim államosította, és a visszaszolgáltatásra már nem volt lehetőség. Az alapba fontos állami – elsősorban energetikai – cégeket apportáltak, a károsultakat pedig részvényekkel kárpótolták. Az állami részesedés fokozatosan a nulla közelébe csökkent, majd a tőzsdei megjelenés után az alap részvényeinek többsége nagy nemzetközi befektetők kezébe került. Az FP portfóliójában ma olyan nagy állami vállalatok részesedései vannak, mint a Hidroelectrica, a Petrom, Salrom vagy a bukaresti repülőtér. Az FP piaci kapitalizációja meghaladja a 8,7 milliárd lejt (közel 2 milliárd euró), árfolyama azonban évek óta a névérték alatt mozog, amit részvény-visszavásárlásokkal igyekszik tompítani az alapkezelő.