Megméretteti magát a tőzsdén a Spotify

Unortodox módját választotta a tőzsdei megjelenésnek a svéd Spotify. Az online zeneszolgáltatások piacát vezető vállalat úgy döntött, hogy nem von be a piacról friss forrásokat, mivel pluszpénzre nincs szüksége a fejlesztésekhez, ám lehetővé teszi részvényeseinek, hogy értékpapírjaikat közvetlenül értékesíthessék a New York-i tőzsdén (NYSE). A cég ezzel leegyszerűsíti a listázási procedúrát, megspórolja a részvénykibocsátással járó költségeket, mentesül a bevezetést övező kockázattól, és gyakorlatilag teszteli a piacot, hogy milyen érdeklődésre számíthat majd később egy esetleges IPO során. Így a részvényeseknek sem kell attól tartaniuk, hogy egy IPO-val befektetésük veszít az értékéből. A közvetlen bevezetés egyik hátulütője viszont, hogy az árjegyző bankok mellőzése miatt – legalábbis az első időkben – nem kaphatunk reális képet a vállalati értéket tükröző árfolyamról, amely viszont így, kellő kapaszkodó nélkül, kiszámíthatatlanul változhat.

A Spotify az első „túlméretes” fecske, amely él a közvetlen bevezetés lehetőségével, és ha sikerrel jár, akkor nyarat csinál: olyan nagy startupok követik hamarosan, mint az Airbnb szállásközvetítő portál vagy az Uber Technologies fuvarmegosztó vállalat.

A tőzsdén kívüli piacokon a Spotify részvényei a vállalat tájékoztatása szerint 132,5 dolláron cseréltek gazdát, ezt alapul véve a CNBC a cég értékét a 178 millió darabos részvényállománnyal számolva 23,5 milliárd dollárra becsüli. A 2008-ban megalapított Spotify szolgáltatása a december végi adatok szerint 61 országban érhető el, előfizetőinek száma pedig meghaladja a 71 milliót. Ők reklámok nélküli teljes hozzáférést kapnak a hatalmas zenegyűjteményhez, jellemzően havi 9,99 dollárért vagy ugyanennyi euróért. Ebbe a fizetős körbe összesen 92 millió potenciális zenefogyasztót vonhatnak be, ennyien hallgatják ingyen, de sokszor zavaró korlátozásokkal a Spotifyt. A svédek világelsősége egyelőre nincs veszélyben, az őt követő Apple-nek 36 millió előfizetője van, de nem kínál ingyenes hozzáférést.

A most első ízben közzétett gazdálkodási adatok szerint a Spotify fizetős ügyfeleinek száma évről évre átlagosan 46 százalékkal nő, míg az ingyenes regisztrációt választóknál 29 százalékos a bővülési ráta. Mindez azt jelzi, hogy bőven van növekedési potenciál a hallgatóság és vele együtt a bevételek terén is. Utóbbi tavaly 4,99 milliárd dollárt tett ki, míg a két megelőző évben 3,6, illetve 2,37 milliárd dollár volt a forgalom. A startupokat általában jellemző veszteséges működés alól a Spotify sem kivétel. A cég tavalyelőtt 426, míg tavaly 461 millió dolláros üzemi veszteséget mutatott ki, azaz működése stabilizálódni látszik, ami kedvező fejlemény a befektetők szemében. Tavalyi teljes vesztesége azonban 1,5 milliárd dollár volt. Decemberben a kínai Tencent internetes óriás szállt be a vállalatba oly módon, hogy az egy évvel korábban a TPG és a Dragoneer Investment tőketársaságoktól felvett egymilliárd dolláros hitelt részvényekké konvertálták, egy részüket pedig eladták a kínaiaknak. A Spotifyjal kapcsolatos kockázatok között a zenekiadók és a dalszerzők számára fizetendő jogdíjakat teszik első helyre az elemzők, megjegyezve, hogy e téren a mohóság és a zsugoriság harca a jellemző, aminek viszont a zenekedvelő felhasználók láthatják kárát. A Spotify igyekszik hosszú távú szerződések megkötésével megnyugtatóan rendezni ezt az árfolyamgyilkos problémakört.