Gyenge volt a negyedév a nyugdíjkasszáknál

Nem tettek jót sem az első negyedév tőzsdei árfolyam-ingadozásai, sem az alacsony kamatkörnyezet a nyugdíjpénztári alapoknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint mindössze három olyan nyugdíjalap volt az első három hónapban, amely pluszban zárt, az összes többinek esett az árfolyama. A korábbi elsőkből lettek az utolsók. A tavaly és tavalyelőtt nagyot menetelő, részvényeket magas arányban tartó dinamikus és növekedési portfóliók árfolyama kivétel nélkül esett.

A legnagyobb mínusz az Aegon Klímaváltozás alapjánál volt, amely három hónap alatt 2,27 százalékot esett, igaz, azóta ebből valamennyit már ledolgozott. Szintén több mint 2 százalékot esett a korábban nagyon jól teljesítő allianzos kockázatvállaló alap, április első két hetében azonban már emelkedett az árfolyama. A növekedési alapok többnyire legalább 1 százalékot estek az első három hónap során, közülük néhány azóta valamelyest javított, voltak azonban olyan konstrukciók is – például az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár alapjai –, amelyek áprilisban tovább estek.

Öröm az ürömben, hogy ezek az alapok viszonylag kicsik, a pénztártagok közül csak kevesen választották a magas kockázatú portfóliókat.

A legnagyobb kiegyensúlyozott alapokból is elpárolgott néhány milliárd forint az első negyedévben. Ezek árfolyama 0,7-1,1 százalékot csökkent három hónap alatt. A pénztári vagyon nagyjából 85 százaléka van kiegyensúlyozott portfóliókban, vagyis 1100-1200 milliárd forint körüli összeg. A legnagyobb hazai nyugdíjalapok közül az OTP kiegyensúlyozott portfóliója 0,8 százalékot esett az első negyedévben, az Allianzé 0,87, az Aegoné 1,08 százalékos mínuszba került. Ezek az alapok 25-40 százalékos arányban tartanak részvényeket, a tőzsdén pedig nem nyertek az év eddigi részében. A vagyon többi részét általában állampapírokban vagy más kötvényekben tartják, de az állampapírpiacon sem termett az idén sok babér.

A hosszú állampapírok hozama enyhén emelkedett, tehát ezeken buktak a nyugdíjalapok, a rövideké pedig továbbra is nulla körül van, ami a vagyonkezelés költségeinek levonása után szintén negatívvá válhat.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja