Lejtőre kerültek a tőzsdék az idén
Nem indult jól az év a világ tőzsdéin, a fontos indexek zöme csökkent az első három hónapban. Február és március elején is látványosan zuhantak a vezető indexek. Az első hullámot egy amerikai bérnövekedési adat és a kötvényhozamok emelkedése indította el, míg később már a kereskedelmi háború esélyeit árazták a befektetők. Saját devizában számolva a legnagyobb vesztes 10,2 százalékos zuhanással a varsói WIG 20 mutató volt, de a londoni FTSE 100 is 8,2 százalékkal esett, a frankfurti DAX pedig 6,4 százalékkal ment lejjebb. Utóbbi piacon a Deutsche Bank 28,7, a Commerzbank pedig 15,7 százalékos mélyrepülése húzta le a mutatót, de még további tíz társaság befektetőinek kellett 10 százalékkal nagyobb veszteséget elkönyvelniük. A DAX harminc komponenséből mindössze öt drágult, részben az Innogy-üzlet miatt az RWE 18 százalékkal, a 2021-ig tartó 3 milliárd eurós visszavásárlási program hatására az Adidas 17,7 százalékkal lőtt ki. Rajtuk kívül csak a Deutsche Börse, a Münchener Rückversicherung és a BMW részvényesei örülhettek.
Forrás: AFP
Az eurózóna tőzsdéinek, közülük is leginkább a frankfurtinak, nem tett jót az erős euró, mert a nagy exporthányad miatt a cégek bevételének nagy része dollárban keletkezik, míg a kiadásaik zöme euróban jelentkezik. Közben a vállalati eredmények jók lettek, de a piac már azt árazza, hogy az Egyesült Államok Donald Trump kampányígéreteinek megfelelően csökkenteni akarja a kereskedelmi többletet. Ez elsősorban Németországgal és Dél-Koreával szemben áll fenn. Az európai cégeknél az alacsonyabb likviditás miatt a növekvő volatilitás is jobban érződik, mint az amerikai vállalatoknál.
Dollárban számolva a világ legrosszabbul teljesítő indexe a venezuelai volt 99,9 százalékos zuhanással, a Fülöp-szigeteken 9,8, Torontóban pedig 9 százalékkal esett a kurzus. Dollárban számolva a varsói mínusz csak 8,5 százalék, legjobban Ghána, Ukrajna és Vietnám vezető tőzsdeindexei szerepeltek. Saját devizában számolva a hatalmas infláció miatt pont a sereghajtó venezuelai Bursatil áll az élen 297 százalékos plusszal. Ilyen megközelítésben Vietnám a második, míg Egyiptom a harmadik. Budapest a maga 5,4 százalékos csökkenésével a mezőny második feléhez tartozik.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.