Elkerülhetetlenné válhat az öntözés

Az öntözés terén általában jók a természeti lehetőségeink, de nemzetközi versenytársainkhoz képest van lemaradásunk. Az öntözés jelentős beruházást igényel, s a támogató gazdasági, szabályozói környezet is fejleszthető. A megvalósítás alapkövetelménye az öntözőtelep vízjogi engedélyének megléte, amelynek ügyintézése ma bürokratikus.

Az átlagosan 68 ezer hektár öntözött területünkhöz képest felszíni vizekből további 337 ezer hektár, kutakból pedig még újabb 48 ezer hektár lenne gazdaságosan öntözhető változatlan időjárás, támogatások, vízdíjak és kamatok mellett. Más országok gazdálkodóival akkor tudunk versenyezni, ha náluk jobban vagy legalább hasonló mértékben csökkentjük a csapadékhiány káros hatásait az eltérő időjárású években.

Magyarországon a globális felmelegedés miatt a téli időszak nem feltétlenül decemberben kezdődik, inkább januárban, s egyre többször március végéig kitart. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de a káros hatásai mérsékelhetők. Pozitív példa a 2018. májustól már országosan működő jégkármegelőző rendszer, amely a megyei szintű adatok alapján az átlagos 4-4,5 százalékos éves kárarányt képes lehet 1 százalék alá csökkenteni.

Az Agrárkutató Intézet friss tanulmánya szerint árukukoricánál az egy hektárra eső 430 ezer forint öntözési beruházás nettó jelenértéke (NPV) 220 ezer forint lenne; szabadföldi paradicsomnál pedig hektáronként 550 ezer forint befektetésből akár 34 millió forint feletti megtérülés is elérhető. Az NPV a kamatokra érzékeny mutató: amibe ma megéri belevágni, az magasabb kamatok mellett már nehezebben térül meg. Ha az önerőt, támogatást hitellel egészítik ki a gazdálkodók, nem javasolt halogatni a beruházást, ki kell használni a kedvező kamatkörnyezetet, hosszabb időre rögzítve a mostani kamatszintet.