Mégis megveheti az AT&T a Time Warnert

Kínos vereséget szenvedett kedden a washingtoni szövetségi bíróságon az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ), s vele együtt Donald Trump elnök. Richard Leon bíró ugyanis valamennyi kifogásolt pontban a felperes AT&T-nek adott igazat, s ezzel a szaktárca erőfeszítései szertefoszlottak, hogy megakadályozzák a legnagyobb amerikai távközlési vállalat és a Time Warner médiaóriás között született 85,4 milliárd dolláros felvásárlási ügyletet. A nem jogerős ítélet hírére az AT&T árfolyama 1,3 százalékot gyengült, míg a célpont, a Time Warner 5 százalék felett erősödött.

Az akkor még ötletszinten felmerült felvásárlás már a 2016-os elnökválasztási kampányban is forró téma volt: a demokrata Hillary Clinton fenntartásait hangoztatta, s rendkívül szigorú kormányzati eljárást javasolt az ügyben. Donald Trump kendőzetlen stílusában leszögezte, hogy elnökként ilyen egyesülést nem hagyna jóvá, mert azzal „túl nagy hatalom összpontosulna túl kevés kézben”.

Az elnök motivációját emellett az is magyarázta, hogy a számára kellemetlen „híreket és álhíreket” közlő és felnagyító CNN hírcsatorna is része lenne az üzletnek, mint a Time Warner egyik meghatározó eleme. Trump olyan erőfölény létrejöttéről beszélt, amely nem szolgálja az amerikai fogyasztók érdekeit, megfelelő és sokoldalú tájékoztatásukat, emellett a verseny csorbításával, áremelésekkel okozna kárt az előfizetők tízmillióinak. Az engedélyért cserébe a cégek vállalták volna, hogy egyrészt csökkentik az AT&T-hez tartozó DirecTV kábelhálózat méretét, másrészt leválasztották és eladták volna a bűnbak CNN-t és a többi hírcsatornájukat, de ez kevésnek bizonyult.

A DOJ kebelén belül működő, a felvásárlásokat engedélyező hatóság megmakacsolta magát, és gyenge lábakon álló magyarázattal hozakodott elő: azt állították, hogy a kábelen ezután saját tartalmat is szolgáltató AT&T áremeléssel és saját csatornáinak preferálásával szorítja ki riválisait. Ez még hagyján, de a szakértői véleményként csatolt anyag havi 45 centben, azaz 123 forintban számszerűsítette a 25 millió előfizetőt fenyegető kárt. Az őszi elutasítást követő, AT&T által kezdeményezett perben ez sorsdöntő baklövésnek bizonyult.

A bizonyítás során a magyar nézők számára is ismerősen csengő nevű Daniel Petrocelli ügyvéd minden alapot nélkülözőnek titulálta a felvetést, mert az eleve hibás modellszámításokból indul ki. Olyannyira, hogy az egyesülés épp havi féldolláros megtakarítást jelent minden egyes előfizető számára. A cég azzal is érvelt, hogy az elutasítással gyakorlatilag kitiltanák a streamszolgáltatók – Netflix, Hulu, Amazon és társaik – dinamikusan fejlődő piacáról, ezzel korlátoznák a versenyt.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja