Az ukránok nem vártak tovább
A péntektől érvényes döntés szerint az alapkamat 17,5 százalékra nő 17 százalékról. Az ukrán jegybank tavaly négyszer változtatott alapkamatot: miután márciusban azt 14 százalék tartotta, áprilisban 13 százalékra, májusban pedig 12,5 százalékra csökkentett. Ezután októberben 13,5 százalékra, majd decemberben 14,5 százalékra emelte a kamatszintet.
Fotó: AFP
Idén januárban az ukrán jegybank 16 százalékra, márciusban 17 növelte az alapkamatot.
Ukrajnában a januári infláció 14,1 százalék volt, júniusban 9,9 százalékot mértek. 1995 és 2016 között Ukrajnában az infláció átlagosan évente 35,77 százalékos volt, csúcson 1995 szeptemberében állt, 530,30 százalékkal, a mélypontja 2012 júniusában volt, akkor az árak éves összevetésben 1,20 százalékkal csökkentek.
Akik emeltek, és akik nem
Románia
A Román Nemzeti Bank egyelőre nem változtatott az irányadó kamaton, amely továbbra is 2,5 százalék – közölte korábban a bukaresti jegybank. A román központi bank az idén már háromszor emelte 25 bázisponttal az alapkamatot, amely az év elején még a történelmi mélypontnak számító 1,75 százalékon volt.
Csehország
A cseh jegybank az eddigi 0,75 százalékról egy százalékra emelte az alapkamatot – közölte idén június végén az ország jegybankjának szóvivője a banki tanács szerdai ülése után. Az alapkamat emelését a cseh gazdasági fejlődéssel indokolta, vagyis hogy gyorsan emelkednek a bérek, gyengült a korona és az infláció meghaladta a jegybank által célként megjelölt két százalékos szintet.
Lengyelország
Lengyelországban a jegybanki alapkamat 2019 végéig a jelenlegi szinten marad, és ezen nem változtat az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi monetáris lazító programjának kivezetéséről hozott döntés sem – jelentette ki nemrég Jerzy Osiatynski a jegybank monetáris tanácsának tagja a lengyel PAP hírügynökségnek adott interjúban. Hozzátette, az EKB mennyiségi monetáris lazító programjának a kivezetéséről hozott döntése nem lesz hatással a lengyel alapkamat alakulására.
Szerbia
Három százalékon tartotta az alapkamatot a Szerbiai Nemzeti Bank. Legutóbbi közleményük szerint a döntéshozatalkor figyelembe vették az inflációs előrejelzéseket és az inflációt befolyásoló tényezőket, valamint a monetáris politika eddigi enyhülésének hatásait. Az infláció az utóbbi néhány három hónapban a vártnál nagyobb mértékben lassult az országban, és áprilisban elérte eddigi legalacsonyabb értékét, amikor 1,1 százalékos volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.