Lendületben maradt a lakossági hitelpiac az első öt hónapban

A korábbi tendenciák folytatódtak májusban is a háztartási hitelpiacon, így az első öthavi kihelyezések is jóval túlszárnyalják az egy évvel korábbi mértéket – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett statisztikai adataiból. Eszerint 2018 első öt hónapjában 564,4 milliárd forint értékben kötöttek új fogyasztási- és lakáshitel-szerződéseket a háztartások, ami 43,6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva.

Az új szerződéseken belül a fogyasztási hiteleknél mérte a gyorsabb bővülést az MNB: ebben a szegmensben 53,9 százalékkal, 250,5 milliárd forintra nőtt a kihelyezett kölcsönök mennyisége. Ezzel együtt a lakáshiteleknél is nagyon impozánsak a számok: január eleje és május vége között ezekből kis híján 314 milliárd forintnyi fogyott, ami 36,4 százalékos emelkedés a bázisidőszakhoz képest.

A fogyasztási hiteleken belül – ahogyan eddig is – a személyi kölcsönöké a főszerep, hiszen ezekből öt hónap alatt 172,2 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, 54,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy az új fogyasztásihitel-kihelyezések csaknem 70 százalékát a személyi kölcsönök adják. Figyelemre méltó emellett, hogy májusban az új szerződések mennyisége ismét csúcsra jutott a személyi hiteleknél, miután elérte a 43,7 milliárd forintot. A lakáshiteleknél pedig – derül ki az MNB adataiból – folytatódik az éven túli kamatfixálású konstrukciók térnyerése: a legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelek aránya 2017 első öt hónapjában még 38,8 százalékot ért el az új kihelyezéseknél, ám idén május végéig már 24,3 százalék alá csúszott.

Az új hitelkihelyezések hatásai részben látszanak a jegybank állományi statisztikáin is: ezek szerint a háztartási szektornál lévő hitelek mennyisége 5877,8 milliárd forintot ért el az ötödik hónap végén, ami 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A még mindig viszonylag szerény növekedési ütem a fogyasztásihitel-állomány csökkenésével magyarázható – itt bő 2 százalékos zsugorodás következett be egy év alatt –, ez elsősorban a hitelportfóliók tisztításának lehet a következménye.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható