A törökökre figyel a világ

Ma közli a Központi Statisztikai Hivatal az ipari termelés júniusi, részletes adatait második becslésében, holnap jelenik meg a mezőgazdasági termelői árak júniusi alakulásáról szóló statisztika, illetve a GDP idei második negyedéves adatának első becslése.

A második negyedévben a növekedés 4,3 százalék lehetett év/év alapon

– véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője. A második negyedévben az ipar és az építőipar pozitív hozzájárulásának mértéke némileg kisebb lehetett, mint az első negyedévben, amit a kiskereskedelem feltehetőleg nem tudott ellensúlyozni, így a növekedés dinamikája kismértékben lassulhatott. A mezőgazdaság hozzájárulása bizonytalan. A termelés a vártnál rosszabbul alakulhatott, de kérdéses, hogy ennek hatása a Q2-es vagy a Q3-as GDP-ben jelenik-e meg. A növekedésről alkotott képünk változatlan, a belső kereslet növekedése robusztus, a magyar gazdaság a konjunktúra érett szakaszában van. 2018 egészére 4 százalékos növekedést várunk, míg 2019-re 3,2 százalékot – mondta a szakértő.

A hét legfontosabb adatai Törökországból érkezhetnek, csütörtökön az ipari termelés, pénteken pedig a fogyasztói bizalom alakulásáról kaphatunk képet.

Az utóbbi hónapokban, különösen az utóbbi napokban látott, Törökországot érintő pénzpiaci pánik, illetve tőkekiáramlás egyelőre csak mérsékelten éreztette hatását a reálgazdaságban. Ugyanakkor az emelkedő infláció, a 19 százalékot súroló hosszú hozamok és a monetáris politika hitelességének elvesztése miatt csak idő kérdése, amíg a konkrét reálgazdasági hatások érezhetők lesznek. Különösen mivel egyes ágazatokban, főleg az ingatlanpiacon nagyon magas az FX-hitelek aránya, így később a leértékelődő líra a megemelkedett törlesztőrészleteken keresztül komoly vállalati csődhullámot idézhet elő – mondta Módos.

A fogyasztói bizalmi index egyelőre viszonylag magasan tartózkodik (mint ahogy a választás után pár hónapig jellemzően lenni szokott), így ha ebben éles esést látunk, az az egyik első jele lehet annak, hogy hamarosan érezhetőek lesznek a reálgazdasági hatások is. Ezenfelül az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom ugyan év eleje óta lassul, de az év/év dinamika még elfogadhatónak tekintető. A fentieken túl az építési engedélyek alakulásáról is bővebb információt kaphatunk. Törökországban a problémákat épp a gazdaság hitelből (devizából) való túlfűtöttsége okozza. 2017-ben az építési engedélyek 35 százalékkal nőttek éves alapon, ami rendkívül magas. Az első negyedévben már 33 százalékos volt a visszaesés, így a most érkező adat esetében arra érdemes figyelni, hogy folytatódik-e a csökkenés az építési engedélyek számában – tette hozzá Módos Dániel.